Várossá vált az idén Bodajk (Fejér megye, 4198 lakos), Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye, 3826), Hajós (Bács-Kiskun megye, 3360), Halásztelek (Pest megye, 8199), Isaszeg (Pest megye, 10 979), Pusztaszabolcs (Fejér megye, 6236), Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2781), valamint Zamárdi (Somogy megye, 2394).
Várossá nyilvánítás évente egyszer történik, az önkormányzati miniszter javaslata alapján a köztársasági elnök dönt erről. A törvény szerint választási években nem nyilváníthatnak várossá településeket.
A városi cím odaítélése során a miniszternek és a köztársasági elnöknek javaslatot tevő bizottság számos tényezőt, értékelési szempontot vizsgál. Ilyen egyebek között a pályázó nagyközség helye a térség településhálózatában, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői, gazdasági fejlettsége, szerkezete, foglalkoztatottsága, infrastrukturális fejlettsége, arculata, intézményei, szellemi, kulturális, sportélete és az önkormányzat térségi szervező munkája.
A városi cím megszerzését a települések részéről elsősorban a különböző támogatások odaítélésekor várható előnyök, a korábbi városi, járási székhelyi múlt, a lakosságnak a városias életfeltételek iránti növekvő igénye és a vállalkozói tőke figyelmének felkeltése ösztönzi – emelte ki az Önkormányzati Minisztérium tájékoztatója.
Magyarországon Budapest (1 696 128 lakos) után Debrecen a legnépesebb város 204 124 lakossal, ezt követi Miskolc 172 637 lakossal, a harmadik pedig Szeged, amelynek lakossága 164 883 főt számol.
A statisztikai adatok szerint Pálháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a legkisebb lélekszámú város 1143 lakossal, Harkánynak (Baranya megye) 2113, Balatonföldvárnak (Somogy megye) 2093 lakosa van.
Magyarországon 1990 és 2008 között 140-nel növekedett a városok száma, 166-ról 306-ra – derül ki az Önkormányzati Minisztérium tájékoztatójából.
(MTI)
origo.hu
„Félsz már?" – Kulja megfenyegette Takács Péter kolléganőjét
