Nemzeti hajléktalanstratégia: öt párttal egyeztetnének

A Szociális Charta támogatásában mind az öt pártra számít Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. A kormánytól pedig azt várja, hogy hamarosan elkezdik a tárgyalásokat a „Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei” című javaslatcsomagról, amelyet nemrégiben nyújtott be az illetékes minisztériumhoz.

Vecsei Miklós, aki egyébként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke is, szerdán elmondta: a hajléktalanság problémájának kezelésében nagyon lényeges szerepe van annak, hogy az állam, a szociális szabályozás kialakításakor mennyire bízik az egyén döntésképességében.

Miközben a bajban lévő emberekről általában elmondható, hogy nem tudják a saját érdekeiket képviselni, az állam továbbra is inkább gazdasági döntéseket hoz, mint szociálist, inkább a problémát kezeli, mint megelőzné azt – tette hozzá. Például Magyarországon mindenkiből könnyedén válhat tulajdonos, az ezekhez szükséges kölcsönök támogatását biztosítja az állam, viszont például a lakásbérlést nem. Hazánkban jelenleg a lakások csupán 4 százaléka van az önkormányzatok kezében, míg tőlünk nyugatra ez az arány 30-40 százalék – mondta Vecsei Miklós.

A kölcsönök törlesztéséhez viszont felelősségteljes személyiség szükséges, aki egyszer megcsúszik, az könnyen az utcára kerülhet – mutatott rá a kuratóriumi elnök. A rendszer hiányosságait jól érzékelteti, hogy egyetlen ki nem fizetett parkolási büntetés miatt is elveszthetik lakhelyüket a bajbajutottak, a be nem fizetett közüzemi számla miatt pedig egy egész család áram nélkül maradhat, ami megengedhetetlen – vélte.

A hajléktalanság kezelésének érdekében például azt is fel kell mérni, hogy honnan érkeznek a városokba a fedél nélküliek. A fővárosi hajléktalanok fele vidékről származik. Olyan elmaradott településekről, amelyekhez képest valódi alternatívát jelentenek egy-egy jobb kerületben tartott lomtalanítások vagy a II. kerület kukái. Ráadásul az olyan helységekben, ahol hatalmi űr keletkezik, mivel kevés a rendőr, nagyon gyenge a szociális háló és nincs munkalehetőség, a kapitalizmus törvényszerűségei által feltűnik az uzsora, ami aztán tovább mélyíti a szociális nehézségeket.

Az államnak itt be kell avatkoznia: szociális és gazdasági védelmet kell biztosítania a leszakadó településeknek. Az önrendelkezés joga nem azt jelenti, hogy meg kell várni, amíg az állampolgár végleg tönkreteszi a saját és igen gyakran a környezete életét is – hívta fel a figyelmet a kuratóriumi elnök. „Az államnak a szociális lobbit kellene erősíteni, nem a gazdaságit” – vélekedett Vecsei Miklós.

A kormányzati felkérésre készült javaslatnak három stratégiai területe van: javaslatot tesznek a lakáshoz jutás és a lakás megtartását segítő rendszer kialakítására, a segítő eszközök bővítésére, a hajléktalanellátás napjainkra kialakított rendszerének átalakítására. Végül javaslatot tesznek a fedél nélkül alvók és napjaikat a közterületen élők számának csökkentésére a „Nyitás az utcára” programmal. E programban szerepel „a pozitív zéró tolerancia” bevezetése: melyek azok a körülmények, amelyek az utcán alvók életét oly módon veszélyeztetik, hogy fennállásukkor nem lehet őket tovább az utcán hagyni.

A Szociális Chartát Vecsei Miklós és Szabó Máté általános ombudsman indította útjára; a hajléktalanokkal foglalkozó, konkrét helyzetek megoldását segítő, az „Emberi méltóság – Korlátok nélkül” alcímet viselő elvi nyilatkozatot Budapesten, a Szobi utcai hajléktalanszállón írták alá szeptember 22-én.

(MTI)