Az élelmiszerbiztonság rossz hírét keltette a hazai méznek?

Font Sándor (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, hogy Magyarországon 25-30 ezer tonna mézet termelnek évente, aminek 80 százalékát külföldön értékesítik. Gőgös Zoltán szerint a rossz hőkezelési eljárás is okozhatta a nem megfelelő minőséget. • Navracsics: A kormány a felelős a rendőrség problémáiért + Képriport

Font szerint ugyanakkor az elmúlt hónapokban az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok kampányba kezdtek, hogy bebizonyítsák, az export 60-70 százaléka gyakorlatilag hamisítvány – mondta. A képviselő közölte: elgondolkodtató, hogy az átfogó offenzívából csak a három külföldi érdekeltségű cég marad ki. Eközben a tényleges hamisítványok a magyar fogyasztók asztalára kerülnek – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külföldi vásárlók eddig nem kifogásolták a magyar árut, mostanra azonban elbizonytalanították őket, lassan már saját szemüknek sem hisznek. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar hatóság keltette rossz hírét a magyar méznek. Kinek az érdekét képviseli az élelmiszerbiztonsági hatóság, miért keltették rossz hírét a magyar méznek – kérdezte a képviselő.

Mint ismert a Magyar Nemzet korábban több cikkben foglalkozotta mézhamisítási üggyel.

Gőgös Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára válaszában azt mondta, hogy a világon sok helyen gondot okoz a hamisítás, s ez a jelenség Magyarországon is megjelent. Közölte: azért indultak intenzív ellenőrzések, mert júliusban a Németországban értékesített magyar mézzel kapcsolatban érkezett jelzés. Mint mondta, a hatóságok október 28-ig 470 mintát vettek, több mint 9 ezer vizsgálat történt, 150 millió forintos bírságot szabtak ki, s egy esetben büntető feljelentést is tettek. A vizsgálatok során 30 nem megfelelő mintát találtak, ez azonban nem mind hamisítvány, hiszen a rossz hőkezelési eljárás is okozhatta a nem megfelelő minőséget. Az ellenzéki képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ.

(MTI)