A márciusban elkezdődött pert Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke tárgyalja, mert a korábbi bíró, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették, elfogultságot jelentett be. A kereset és a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveinek lényegi ismertetése mellett több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni, mert ragaszkodtak hozzá. Az egyik beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgár, származása szerint zsidó, és a Magyar Gárda oldalán kíván beavatkozni a perbe, a szervezetnek pártoló tagja. Kérelmében hosszan foglalkozott a két évvel ezelőtt a fővárosban az utcai zavargásokon elkövetett rendőri erőszakkal.
Az egyik, felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a tárgyaláson ne adjon teret politikai szónoklatoknak, mire a Magyar Gárda képviselője azzal válaszolt, hogy meggyőződése szerint ennek az ügynek nem a bíróság előtt lenne a helye, de ha már ide került, teret kell adni a politikai természetű érvelésnek, hiszen az egész eljárás alapvetően politikai tartalmú. Az egyik beavatkozást kérő azt vetette fel, hogy a bíró mondja már el végre, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását akarja elérni a felperes Fővárosi Főügyészség. A bíró azzal válaszolt, hogy a per tárgya a Magyar Gárda egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítvány. Az pedig már a bizonyítás körébe tartozik, hogy a feloszlatás indokául megjelölt körülmények valóban megalapozzák-e az ügyészi keresetet, és ennek része az a kérdés is, hogy a Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület, illetve tevékenységük milyen szorosan függ össze.
Kizárták a perből a beavatkozókat
A tárgyaláson részt vett az alperesi oldalon beavatkozást kérőként ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész is. A tárgyaláson ismertetett kérelme szerint azért kíván részt venni a perben, mert nagy szimpátiával kíséri a Magyar Gárda működését és szerinte nincs alapja a feloszlatásnak.
A bíróság kora délután hozott végzéseiben kimondta, hogy valamennyi beavatkozási kérelmet elutasítja, a megengedett beavatkozókat pedig kizárja a perből. Az alperesi oldalon beavatkozást kérők esetében – mint a bíró elmondta – a felhozott indokok nem minősülnek jogi érdekeknek. A perből többek között kizárták a felperesi oldalon beavatkozó Országos Cigány Önkormányzatot és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. Ezekben az esetekben sem volt megalapozott az érdekeltség – hangzott el. A végzés ellen többen fellebbezéssel élnek, mások erről később döntenek.
A Fővárosi Főügyészség képviselője indítványozta, hogy a bíróság – személyiségi jogok védelme érdekében – zárt ülésen tekintsen meg egy szeptemberben, a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről és a két szervezet viszonyáról beszél. Ez azért jelentős, mert az alperesi védekezés fő iránya az, hogy a Magyar Gárda egyesület és a Magyar Gárda mozgalom két független szervezet – magyarázta az ügyész, aki közölte azt is: a videófelvételt az interneten tették közzé. Vona Gábor közölte: feljelentést tesz magántitok megsértése miatt, mivel senki nem járult hozzá ahhoz, hogy a belső felvétel nyilvánosságra kerüljön. Ugyanakkor – mint kijelentette – amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy megtekinti a felvételt, akkor áll a bizonyítás elé.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője indítványozta a per felfüggesztését a felvétel nyilvánosságra kerülésével kapcsolatos büntetőeljárás jogerős lefolytatásáig. A bíróság azonban elutasította indítványát. A tárgyaláson tanúként hallgatták meg Kiss Róbertet, a Magyar Gárda mozgalom országos főkapitányát, aki azt mondta: az egyesület és a mozgalom két teljesen különálló szervezet. Ugyanakkor az egyesület finanszírozza a mozgalom tagjainak avatási ünnepségét.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor a Pride-ról: Mindez nem büszkeség, hanem szégyen
