Vattamány Zsolt azt javasolta, hogy 1990-ig visszamenőleg hozzanak nyilvánosságra minden vagyoni természetű üggyel kapcsolatos bizottsági, képviselő-testületi előterjesztést, döntést és szavazási eredményt. Indoklása szerint az erzsébetvárosi ingatlanbotrány számos kérdést vet fel, a közvéleményt érdekli, hogy ciklusokra visszamenőleg ki, mikor, hogyan szavazott, milyen indokkal magyarázták az ingatlanértékesítések szükségességét.
A jogszabályok is csak akkor nyújtanak lehetőséget arra, hogy a képviselő-testület vagyoni jellegű kérdésekben zárt ülésen döntsön, amikor a nyílt tárgyalás üzleti érdekeket sértene – mondta az ülésen Vattamány Zsolt. Magyarázata szerint a döntéseket követően a szerződő személyek, a szerződés tárgya és az értékesítés összege is nyilvánossá válik, ezért felesleges tovább üzleti érdekekről beszélni. Minden tiszta lelkiismeretű képviselő felelőssége, hogy az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatos ügyekben a közvélemény tisztán lásson – tette hozzá.
Kálmán Zsuzsanna, az önkormányzat jegyzője törvényességi észrevételében azokra a jogszabályokra utalt, amelyek kimondják: a képviselő-testület működése során a közérdekű adatok nyilvánosságát és az adatok védelméhez fűződő jogot együtt kell érvényesíteni. Szerinte a frakcióvezető előterjesztésében foglaltak egyértelműen sértik a jogszabályokat, s annak végrehajtása technikailag is aránytalan terhet jelentene.
Hahn György MSZP-s képviselő szerint Vattamány Zsoltnak „a saját portáján kellene söprögetnie”, ugyanis egy 2000. évi – a Fidesz-kormány idején született – rendelet tette lehetővé, hogy egész házakat adjon el az önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül.
Vattamány Zsolt a hozzászólásokra úgy reagált: „a határozati javaslatban szereplő dokumentumok nyilvánosságra hozása elhatározás kérdése (...). A jegyzőasszonynak érdemes lett volna odafigyelni, amikor a házakat eladták, és több százmilliós kenőpénzek kerültek át döntéshozókhoz”.
Kálmán Zsuzsanna határozottan visszautasította a frakcióvezető álláspontját. Szerinte az előterjesztések mindenben megfeleltek a törvényes előírásoknak. „Én nem vagyok nyomozó hatóság” – tette hozzá.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi közlése szerint összesen 14 önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak – köztük az előzetes letartóztatásban lévő Gál György (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnöke és Kardos Péter (SZDSZ), a pénzügyi bizottság elnöke – összesen mintegy 970 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, s további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
(MTI)
