Mint arról a Magyar Nemzet többször beszámolt, a soproni önkormányzat korábbi szocialista városvezetése a 2006. évi önkormányzati választásokat közvetlenül megelőzően számos kétes szerződést kötött. Néhány nappal a választások előtt több nagy értékű városi ingatlant pályáztatás nélkül adott el az akkori szocialista polgármester, Walter Dezső különböző magántársaságoknak. Ezek közül az egyik legbotrányosabb ügy az volt, amelyikben Walter Dezső egy több mint egyhektáros belterületi telket mindössze nettó 20 millió forintért értékesített saját gyermekei cégének, a Walter Kft.-nek. A budapesti terézvárosi és erzsébetvárosi ingatlanpanamákkal figyelemre méltó párhuzamot mutat az a körülmény, hogy az eladásra szánt ingatlanok felértékelését szinte kivétel nélkül ugyanazzal az értékbecslő céggel készíttette el az önkormányzat. Sopron új városvezetése a gyanús ügyek kivizsgálása után arra a megállapításra jutott, hogy az ingatlanokat áron alul, jogszabálysértő módon értékesítette a szocialisták első embere. A törvénysértések megállapítása és a város elherdált vagyonának viszszaszerzése érdekében a jelenlegi városvezetés polgári pereket indított. Tegnapig az eljárások közül teljes körűen csak a polgármester családi ingatlanvásárlási ügye zárult le. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy Walter Dezső a város tulajdonát jogerkölcsbe ütköző, azaz jogszabály által tiltott módon értékesítette saját családi vállalkozásának. Az erkölcstelen, jogszabályt sértő polgármesternek azonban nem ez volt a város érdekeit sértő, a város vagyonában károkozásra alkalmas legsúlyosabb cselekménye. A legkomolyabb következményekkel járó törvénysértés elkövetéséhez azonban már az általa vezetett közgyűlés szocialista frakciójára is szükség volt.
2006 januárjában a közgyűlés – a szocialisták többségi határozatával – Sopron belvárosának központi terét, az eladhatatlan Petőfi teret gyakorlatilag ellenérték nélkül átadta egy magánbefektetőnek, az SPT Kft.-nek. A szerződés lehetővé tette, hogy a kft. a köztéren saját magának felépítsen egy magángarázst, amit üzleti alapon 24 évre megközelítőleg 4 milliárd forintért bérbe adott volna az önkormányzatnak. A garázs tényleges bekerülési költségét az önkormányzat nem ismerheti meg, azt a magántársaság üzleti titoknak minősítette. Szakértők szerint a 240 férőhelyes garázs kivitelezési költsége az egymilliárd forintot nem haladhatja meg. Tehát az önkormányzat közterén a magáncég – anélkül, hogy a földterületért akár egyetlen fillért fizetett volna – megépíthette saját tulajdonú garázsát, amelyet a várható költségek négyszereséért használatba adott volna az önkormányzatnak. Sopron új városvezetése a megállapodást megvizsgálta, majd annak eredményeként peres eljárást indított a szerződés semmisségének megállapítására. Az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság és a másodfokú Győri Ítélőtábla – amelynek élén a Legfelsőbb Bíróság leendő elnökjelöltje, Havasiné dr. Orbán Mária áll – egyaránt úgy találta, hogy a szerződés nem jogszabálysértő, azaz érvényes.
Tegnap a Legfelsőbb Bíróság hirdetett végső ítéletet az ügyben. A döntésről Sopron polgármestere, Fodor Tamás tartott sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette: a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a Győri Ítélőtábla jogsértő ítéletét. A legfőbb bírói fórum megállapította, hogy az előző közgyűlésnek a mélygarázs beruházására kötött szerződése törvénysértő és ezért semmis. A bíróság úgy értékelte, hogy a szerződéssel a korábbi városvezetés gyakorlatilag ellenérték nélkül elidegenítette az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát. A bíróság kimondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a megépülő mélygarázsnak – mint forgalomképtelen törzsvagyonnak – minden körülmények között a közvagyonban, az önkormányzat tulajdonában kell maradnia. A polgármester szerint a bíróság döntése megerősítette, hogy a korábbi, Walter Dezső által irányított szocialista városvezetés súlyos törvénysértést követett el, amikor azt akarta lehetővé tenni, hogy az épülő garázs közvagyon helyett magántulajdonba kerüljön. A szerződés különösen nagy érdeksérelmet és vagyonvesztést okozhatott volna a soproniaknak, mivel a törvénytelen módon magántulajdonba kerülő garázs használatáért 20 év alatt megközelítőleg 4 milliárd forintot kellett volna kifizetni az adófizetők pénzéből egy magáncégnek. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint tehát a garázs nem kerülhet ki a közvagyonból.
– A soproniaknak tett ígéretünkhöz híven mindent megtettünk annak érdekében, hogy a törvénysértő helyzetet megszüntessük, a város jogsértő módon elherdált vagyonát visszaszerezzük és megóvjuk a soproni polgárokat további 4 milliárd forint törvénysértő kifizetésétől – mondta Fodor Tamás. – Sajnáljuk – folytatta –, hogy viszonylag hosszú időre, kétéves kemény és kitartó munkára volt ehhez szükség, és két magas szintű bíróság, a Győr megyei bíróság és a Győri Ítélőtábla is megalapozatlan, jogsértő döntéseket hozott az ügyben. Az időveszteség elsősorban a soproni lakosságot sújtotta, akiknek a parkolási gondokat el kellett viselniük. Meggyőződésünk azonban, hogy érdemes volt a jog és igazság útját végigjárni, hiszen a mai gazdasági körülmények között különösen fontos, hogy szocialista képviselők törvénysértő döntése alapján ne kelljen 4 milliárd forintot kifizetnie a soproniaknak saját vagyonuk használatáért.
Megerősítés: semmis a szerződés
Semmis a soproni Petőfi téri mélygarázs építéséről az önkormányzat és egy gazdasági társaság között született szerződés, mert az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlan részben sem válhat ki az önkormányzat tulajdonából – közölte a Legfelsőbb Bíróság döntését Banicz Erika szóvivő csütörtökön az MTI-vel. Sopron 2006-ban megválasztott önkormányzata azért kérte a bíróságtól a régi önkormányzat és a beruházó projekttársaság közötti szerződés érvénytelenítését, mert azt jogszerűtlennek tartotta. Álláspontja szerint ugyanis a forgalomképtelen köztér alatt senki más nem építhet mélygarázst, csak a tér tulajdonosa, azaz az önkormányzat. Banicz Erika az LB szerdai döntéséről küldött közleményében azt írta: az LB megállapította, hogy a mélygarázs építésére megkötött megállapodás semmis. A bíróság döntésében figyelembe vette, hogy földtulajdon esetében a tulajdonjog nemcsak a föld felszínére, hanem a föld mélyére és a felszín feletti térre is kiterjed, és a földön létesített épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
Az LB azt is figyelembe vette, hogy az olyan dolgok, amelyek közvetve vagy közvetlenül társadalmi célokat szolgálnak, vagy bárki számára hozzáférhetőek, köztulajdonban állnak; ezeknek rendszerint az állam, illetve az önkormányzatok a tulajdonosai. Utalt arra, hogy az önkormányzatokról szóló törvény szerint a közjavak védelme érdekében forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok. Ez egyrészt azt jelenti, hogy „az ilyen dolgokra nézve tulajdonosváltozás nem jöhet létre, másrészt (...) kizárja a dolog elidegenítését és megterhelését”. A bíróság indoklása szerint az önkormányzat és a beruházó között született megállapodás osztott tulajdont eredményezne, az épület önálló ingatlanként az építkező tulajdonába kerülne, az épület tulajdonosa pedig a földrészletre használati jogot szerezne. „Az ilyen megállapodás nem más, mint elidegenítés, mert az épület tulajdonjoga egyébként a földtulajdonost illetné meg. A forgalomképtelen ingatlan felszínén, felszín alatti vagy feletti részén emelt épület tulajdonjogát a törvény erejénél fogva kizárólag a földtulajdonos szerezheti meg; forgalomképtelen ingatlan esetében tehát osztott tulajdon keletkezése kizárt” – közölték. Vagyis, mint írták, az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlan részben sem válhat ki az önkormányzat tulajdonából. „Mindezek szerint alapos a kereset: a soproni Petőfi tér földfelszín alatti részére megkötött, osztott tulajdon létrehozására irányuló megállapodás a helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképességét kizáró jogszabályokba ütközik és ezért (...) semmis” – foglalta össze az LB.
(Magyar Nemzet, MTI)
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
