„Díszcigányozás” a T. Házban: csak felszín a bűncselekmény?

A politikusok azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet! – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman kedden az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában; Draskovics Tibor miniszter szerint az elmúlt hetek-hónapok bűncselekményei csupán a „felszínt jelentik”. • Farkas Flórián: Nincs rendőrség, robbanásközeli az állapot

A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa annak kapcsán szólalt fel a parlamentben, hogy hétfő hajnalban a Pest megyei Tatárszentgyörgy cigánysorán egy ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték ismeretlenek. Az ombudsman a képviselőkhöz intézve szavait úgy fogalmazott: „Nyomatékosan felszólítom önöket, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet, nem semmitmondó nyilatkozatokat, hanem azonnal megvalósítható, az egész társadalom számára érhető, konkrét intézkedési terveket!” Draskovics Tibor rendészeti és igazságügyi miniszter úgy válaszolt: az elmúlt hetek-hónapok bűncselekményei csupán a „felszínt jelentik”, ugyanis Magyarországon az emberölések száma az elmúlt tíz esztendőben 40 százalékkal csökkent, és az emberölések 95 százalékban elfogják a tetteseket. A tatárszentgyörgyi gyilkosság szinte valamennyi napirend előtti felszólalásban szóba került. A fideszes Farkas Flórián azt mondta, nincs rendőrség. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz volt az, amely állásfoglalást fogadott el a cigánybűnözésről. Gulyás József (SZDSZ) szerint az, ami Tatárszentgyörgyön történt, nem közbiztonsági gyökerű, míg Herényi Károly (MDF) szerint a pártok „egy-egy díszcigánnyal” semmire sem fognak menni.

Az euró bevezetését szorgalmazta Herényi

Herényi Károly az euró bevezetését szorgalmazta, mivel álláspontja szerint az Európai Uniónak is sokkal többe kerül az eurózónán kívüli országok pénzrendszerének fenntartása. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az eurózónához való csatlakozás nem pusztán Magyarország döntésétől függ, arról az uniós testületek dönthetnek. Mint mondta, az inflációs követelmények 2011 elejére reálisan, a kamatkritériumok nehezebben, de szintén teljesíthetők.

Török óvodai férőhelyeket bővítene

Török Zsolt (MSZP) szerint nagyon fontos olyan intézkedéseket hozni, amelyek segítik a kisgyermekes édesanyák újbóli munkába állását. Ezért szükség van a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésére, a felújításra, valamint családi napközik létrehozására – mondta. Korózs Lajos államtitkár – egyetértve a képviselővel – közölte: a kabinet tervezi a férőhelyek bővítését, az intézmények felújítását. Megjegyezte: 2007-ben több mint 25 ezer férőhely volt, miközben 32 ezer gyereket írattak be a bölcsődékbe, óvodákba. Az ülés kezdetén az Országgyűlés elnöke a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédet, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a gyűlöletkeltés diktatúrához vezet.

Támogatták az MTA-ról szóló törvény módosítását

A parlamenti pártok mindegyike támogatta a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosítását – derült ki a javaslat vezérszónoki felszólalásaiból kedden. A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata modern, európai kutatóhálózatként működjön – jelentette ki Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a parlamentben. Szabó Zoltán, az MSZP vezérszónoka elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, hozzátéve: nincs ok változtatni a Magyarországon kialakult gyakorlaton, miszerint a Akadémia a politikától elkülönülten működik. A képviselő szerint a törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az MTA az eddig kezelésére bízott vagyontárgyakat a tulajdonába kapja. A szocialista politikus kiemelte, hogy a jogszabály tisztázza a felelősségi viszonyokat, garantálja a demokratikus kontrollt. A törvény előkészítésénél többen hiányolták, hogy a készülő jogszabály nem rendelkezik az Akadémia által irányított tudományos élet finanszírozásáról – közölte Szabó Zoltán. Mint mondta, voltak ugyan erről szóló javaslatok, ezeket az előterjesztő nem támogatta.

A politikus kiemelte: a tapasztalok szerint azok az uniós országok voltak a legsikeresebbek az elmúlt 10 évben, amelyek a tudomány, a kutatás-fejlesztés támogatására a GDP 3 százalékát különítették el, 1:2 arányban megosztva ezt a költségvetés és a versenyszféra között. Pósán László, a Fidesz vezérszónoka elmondta: pártja támogatja a törvényt, szerencsés, hogy megszületik. A Fidesz reméli, hogy a jogszabály egy hosszabb távú tudománypolitikai koncepciót kíván megalapozni, és igyekszik az MTA eddig még nem erodálódott szakmai tekintélyét megőrizni. A képviselő kiemelte: a javaslat számos rendelkezése jelenleg meglévő gyakorlatot tesz törvényi kötelezettséggé, például azt, hogy az Akadémia elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek. A jogszabály a több éve elindított akadémiai reformfolyamat állomása, és elfogadása tovább gyorsíthatja ezt – mondta az ellenzéki politikus.

Kevés a kutatásra fordítandó forrás

A Fidesz politikusa az alapkutatás fontosságát hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy kevés a kutatásra fordítandó forrás, hiszen a büdzsé a GDP 1 százalékát sem fordítja a tudományra. Sándor Klára, az SZDSZ vezérszónokaként jelezte, hogy ha némi módosítással is, de pártja támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az előrelépés a hatályos jogszabályhoz képest, minden szempontból átláthatóbb és tisztább jogi környezetet teremt, egyértelműbbé teszi az Akadémia helyzetét. Az SZDSZ képviselője szerint a jogszabálytervezet fontos eleme, hogy javítja a kutatóhálózat eredményességét, próbálja megerősíteni az Akadémia és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát, és hogy a pályázatok értékelésébe külföldi szakemberek bevonását is javasolja. A liberális politikus szerint ha nem is az Akadémiáról szóló törvényben, de kezelni kell a magyar tudományos élet problémáit, köztük a doktori címek odaítélésével kapcsolatos anomáliákat, vagy a kétszeres tudományos minősítési rendszert.

Herényi Károly, az MDF vezérszónoka jelezte: pártja mindenképpen támogatni fogja a törvényt. Emellett javasolja, hogy ne törvénymódosításként, hanem önálló törvényként kezeljék, hiszen teljes egészében megújul a tartalma. A frakcióvezető azt mondta, hogy ha az előterjesztő is támogatja, erről módosító indítványt nyújtanak be, de ha erre nem kerül sor, akkor is elfogadják a törvényt. A törvény tetszene Antall Józsefnek – közölte Herényi Károly, hozzáfűzve: a javaslat a mai kor kihívásaihoz igazítja az MTA működését. Arra Herényi Károly is felhívta a figyelmet, hogy az Akadémiáról szóló törvény mellett szükség lenne egy átfogóbb, a kutatás-fejlesztésről szóló törvényre is, és a kormányt törvényben kellene kötelezni arra, hogy e célra a GDP hány százalékát fordítsa.

(MTI)