„Szubjektív biztonságérzet” – régiók a BRFK-nál

Öt régiót hoz létre a Budapesti Rendőr-főkapitányság meghatározott bűncselekménytípusok eredményes felderítése érdekében – a március 1-jével életbe lépő szervezeti változtatásról a főváros rendőrfőkapitánya számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az átszervezés csak a rablásokat, a gépjárművekkel kapcsolatos jogellenes cselekményeket és a betöréses lopásokat érinti, a kerületi kapitányságok és azok vezetői helyükön maradnak, de közülük öten a régiók vezetői is lesznek – közölte a vezérőrnagy. Kérdésre válaszolva Tóth Gábor azt mondta: azért ezt a három bűncselekménytípust választották ki, mert ezek befolyásolják leginkább az emberek szubjektív biztonságérzetét.

A bűnügyi régiós átalakítást a rendőrfőkapitány egyrészt a nemzetközi tendenciákkal indokolta. Példaként említette, hogy az elmúlt években a fővárosi rendőrségeken végrehajtott szervezeti átalakítások során hasonló régiók jöttek létre Pozsonyban, Prágában, Varsóban, Berlinben és Moszkvában.

Az átszervezés másik okaként azt említette, hogy bár az elmúlt 15 évben sorra kicserélődtek a vezetők, nyomozók, változtak a körülmények, az informatikai és társadalmi követelmények, egyedül ezeknek a bűncselekménytípusoknak a felderítési eredményei nem változtak túlságosan. Volt ugyan, amikor 2-3 százalékkal jobb eredményt értek el, de ez mindig egy szűk sávon belül mozgott.

Tóth Gábor szerint mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a struktúra változtatása javíthat az eredményességen. Szól arról is, hogy a 22 kerületi rendőrkapitányságnak eddig az volt a feladata, hogy a saját területén próbáljon meg minél eredményesebb lenni, és nem voltak motiváltak abban, hogy a szomszédos kerületekkel is megosszák az információkat. Álláspontja szerint ez nem a korszerű bűnüldözést és nem a lakosságot szolgálja, mert az embereket nem a kerületi eredmények érdeklik, hanem hogy hány bűnözői csoportot „vontak ki a forgalomból”.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a régiók kialakításakor milyen szempontokat vettek figyelembe és a régiók közötti együttműködésnél az említett veszély nem áll-e fenn, azt mondta: részben a város struktúrája, részben a bűnözői csoportok „mozgása” miatt döntöttek így. Hozzátette: egyes bűnözői csoportok a városon belül területileg jól behatárolhatóak.

A főkapitány szerint az öt régió létrehozása segíti a kerületek közötti aránytalan terhelések kiegyenlítését. Mint mondta, lehetnek olyan nyomozók, akik a jövőben specializálódnak, tehát csak betöréses lopásokkal, vagy a gépjárműlopások felderítésével foglalkoznak. „Azt vallom, hogy nincs olyan ember, aki univerzális és mindenhez egyformán ért” – indokolta a régiókkal felálló speciális nyomozócsoportok létrehozását Tóth Gábor. A rendőrfőkapitány kitért arra is, hogy ezen az átszervezésen túl mást a rendőrség nem tehet, mert további változtatásokhoz jogszabály-módosítás, illetve közigazgatási reform szükséges.

Az észak-budai régió vezetője Markó Attila, a dél-budaié Balázs Norbert, az észak-pestié Krammer György, a dél-pestié Ács Péter, a központi régió – amely a Belvárost is magában foglalja – vezetője pedig Ormossy Attila lesz. A régióparancsnokok továbbra is kerületi rendőrkapitányok maradnak, és mint azt Tóth Gábor az MTI kérdésére elmondta, továbbra is a vezetésük alatt álló rendőrkapitányságokon dolgoznak majd.

A jövőbeni változtatásokkal kapcsolatos elképzeléseket vázolva a főkapitány arról is beszélt, hogy az ügyeleti és a körzeti megbízotti rendszert, valamint az őrsök helyzetét is át kívánják tekinteni. A fővárosban 68 körzeti megbízotti iroda és 16 őrs működik, előbbiek közül tavaly egyet sem, utóbbiak közül tavaly tizet semmilyen formában nem kerestek fel az állampolgárok. A körzeti megbízottakkal kapcsolatban azt mondta: olyan munkatársakra van szükség, akik felkeresik az állampolgárokat. Az őrsökkel kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy szükség van arra, hogy a közbiztonsági feladatok ellátására kiképzett szakemberek a közterületen dolgozzanak, ez plusz 90 embert jelenthet az utcán. Az ügyeleti rendszer áttekintése során arról beszélt, hogy 38 egység van, ahol valamilyen ügyeleti rendszer működik, s ez több mint Moszkvában. Azt mondta: a cél egy európai elvárásoknak megfelelő irányítási rendszer kialakítása egy-két éven belül, amelynek informatikai alapja 50 százalékban már adott.

(MTI)