A szombati Népszabadság és a Magyar Nemzet arról is ír, hogy komoly harc várható az elnökhelyettesi és az alelnöki posztokért, illetve az elnökségi tagságért. Lapunk arról ír, hogy kormányzati információk szerint jelzésértékű lesz, hogy milyen arányban szavaznak Gyurcsány Ferencre a küldöttek. A két évvel ezelőtti tisztújító kongresszuson 89,15 százalékkal választották pártelnökké Gyurcsány Ferencet, most azonban az sem lenne meglepő, ha sokkal kevesebb voksot kapna – írta a napilap.
A kormányközeli napilap szerint Gyurcsány Ferenc pártelnöki újrázása információik szerint nincs veszélyben. Támogatásának mértékét és a kormány válságkezelő programjához szükséges mandátum erősségét fogja jelezni viszont, hogy beszámolóját milyen arányban fogadják el. A kormányfő várhatóan a válságkezelésre vonatkozó programot visz a tanácskozás elé, az erről szóló szavazás döntő fontosságú – tette hozzá az újság. Mind a két napilap rámutatott, hogy az elnökhelyettesi és alelnöki posztokon, illetve az elnökségi tagságért folytatott harcban már több a jelölt, mint a „kiadó hely”, így itt érdemi harc várható.
Az index.hu hírportál információi szerint a személyi változások csak átmenetiek lesznek, legkésőbb év végén új tisztújítás jön. A most megszerzett mandátum formailag ugyan két évre szól, de a lap számos forrása biztos benne, hogy legfeljebb januárig maradnak meg a most megszerzett pozíciók.
Az origo.hu pedig arról írt, hogy szinte biztosan Gyurcsány Ferenc vezeti majd az MSZP-t az következő két évben, de a pártelnök nyílt kritikára számíthat a párt hétvégi tisztújító kongresszusán. A tisztújítás előtt kiszivárgott az MSZP szombaton kezdődő kongresszusának határozattervezete, amely az elkövetkező időszak terveire vonatkozik.
A Népszabadság és az InfoRádió honlapján is elolvasható szöveg szerint a tervezet legfontosabb elemei, hogy legyen szakértői a kormányzás, hogy Magyarországon legyen kisebb, 199 fős parlament, hogy legyen feleannyi önkormányzati képviselő, és hogy legyen mielőbb euró. A dokumentum szerint a magyar gazdaság versenyképességének alapja a termőföld és a víz.
Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő pénteken a határozattervezettel kapcsolatban hangsúlyozta: a dokumentum arról szól, mit tett eddig a kormány, holott azt kellene tárgyalnia, hogy mit fog csinálni a párt. Ha ez önmagában egy értékelés, akkor rendben van, azonban ahhoz viszonyítva, hogy milyen feladatok előtt áll az MSZP, mindez „kevés” – vélekedett. Lendvai Ildikó, a párt parlamenti frakcióvezetője pénteken azt mondta, a kormánynak tovább kell lépni kiadáscsökkentésben, és szerkezeti reformokban is. Magyarázatként hozzáfűzte: azt is jelenti ez, hogy további összeget kell átcsoportosítani, elvonni. A szocialista politikus szerint a kongresszusnak a különböző alternatívák közül kell választania. Elmondta: abban nem gondolkoznak, hogy az állam több adóbevételt szedjen be, és abban sem, hogy az állam több pénzt vonjon ki a gazdaságból, de ezen túlmenően minden más irányba tovább lehet menni, lehet az állam igazgatási költségein, és minden más területen is spórolni.
Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke szerint az elhúzódó világgazdasági válság miatt fel kell készülni a negatív forgatókönyvekre is. A kongresszusnak a további lépésekhez kell felhatalmazást adnia a kormánynak – fűzte hozzá. Pénteken az MSZP öt platformja is kiadott egy közös nyilatkozatot, a platformok egyebek között azt várják a párt új elnökségétől és európai parlamenti képviselőcsoportjától, hogy segítsék elő a szükséges válságkezelő és reformintézkedések megtételét.
(MTI)
