Gyurcsány Ferenc már kért maga ellen bizalmi szavazást. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal, 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának. Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig idén március 9-én jelentette be, hogy pártja konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel akkor azt akarták megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar. Az ellenzéki pártok elutasították a kezdeményezést, az MSZP pedig hangsúlyozta: a kisebbségi kormány kitart 2010-ig.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(MTI)
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
