A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) csütörtöki közleménye szerint ebből az alkalomból tartottak konferenciát csütörtökön Keszthelyen, amelyen Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára elmondta: a Kis-Balaton projekt egy olyan, világon egyedülálló komplex rendszer kialakításáról szól, amely egyszerre szolgál vízminőség-védelmi, természetvédelmi és árvízvédelmi célokat. Az uniós források segítségével befejeződhet egy több évtizeddel ezelőtt megkezdett munka, és biztonságban tudható majd Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse, a Balaton – idézik a szakállamtitkárt a közleményben.
A Kis-Balaton természetes vízszűrő funkciójának korábbi megszüntetése, valamint a Zala vizében feldúsult tápanyag miatt, a Balatonban olyan mértékben szaporodtak el az algák, hogy az 1980-as évek elejére a tó kritikus állapotba került. A Balaton érdekében elhatározták a tápanyag-terhelés csökkentését, és döntöttek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítéséről is, amelynek feladata a Balatonba érkező víz előszűrése volt egy átfolyásos tározó-rendszer segítségével. Hamar kiderült, hogy a vízvédelmi rendszert tovább kell fejleszteni, ekkor dolgozták ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme nevet viselő uniós projektet. A javasolt megoldás szerint a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ majd, javítva ezzel a környezeti feltételeket és lehetőséget adva a vízminőség-védelmi szabályozásra is. Ennek biztosítására egy rugalmas vízkormányzási rendszert alakítanak ki, amely segítségével biztosítani lehet, hogy a tóba mindig a tápanyaggal legkevésbé terhelt víz jusson.
A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását korszerűsített monitoring-rendszer segíti majd. Az Ingói berek kikerül a víz fő áramlási irányából, a Zalavári belvíz-öblözetben élőhely-rekonstrukcióra kerül sor, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával pedig létrejön egy új víztározó, ahol időszakos vízborítottságú, ártér jellegű élőhelyek alakulhatnak ki. A tervben két hallépcső is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe. A tervek szerint több mint 2,2 kilométer hosszú töltést magasítanak meg, és közel 7 kilométer új töltés épül. Több mint 15 kilométer csatorna rehabilitációját fogják elvégezni, és szintén 7 kilométer új csatornát is építenek, 20 új műtárgyat létesítenek, és felújítanak 21 már meglévőt is.
A projekt előkészítésére mintegy 520 millió forintot biztosított a Környezet és Energia Operatív Program, ennek 75 százaléka uniós, 25 százaléka pedig hazai költségvetési finanszírozás. Az előkészítés befejezésével nyújtható be pályázat a második fordulóra. A tervek szerint a kivitelezés jövőre kezdődhet meg.
(MTI)
