A kormányfő az európai uniós szocialista pártvezetők találkozóját követően tartott közös sajtótájékoztatót Poul Nyrup Rasmussennel, az Európai Szocialisták Pártjának elnökével. Hangoztatta, hogy a válságra adott országonkénti válasz mellett szükség van egy közös európai válaszra is.
Ismét utalt egyúttal a nemzetek közötti szolidaritás fontosságára. Rasmussen szintén úgy fogalmazott, hogy az unióban egyértelműbben meg kell nyilvánulnia a szolidaritásnak az új választóvonalak elkerülése érdekében.
Részt vett a sajtótájékoztatón Martine Aubry, a francia szocialista párt főtitkára is. Ő úgy fogalmazott, hogy az uniónak igazi gazdaságélénkítési programra van szüksége. Azt mondta, a pártcsoport javaslata idén és jövőre az uniós össztermék 2-2 százalékát kitevő élénkítési programot jelentene. Aubry külön méltatta az MSZP-t, amiért az európai parlamenti választási listájának élére három nőt állított.
Gyurcsány Ferenc kérdésekre válaszolva megismételte, hogy a válságra folyamatosan igazított programokkal lehet megfelelő választ találni. Kifejtette: miközben a kelet- és közép-európai országok nagyon különbözők, a pénzügyi válság kapcsán hasonló problémáik is vannak. A térség általános kockázatai közül kiemelte a sürgős likviditási szükségletet, a hitelezési kockázatok csökkentését, a külföldi bankok fiókjainak támogatását, valamint a kis- és középvállalatok segítésének igényét. Úgy vélte, ezek mindegyikének figyelembe vételével, de a megoldások országokra szabásával kell kidolgozni a válságkezelési programokat.
A miniszterelnök egy kérdés kapcsán utalt arra is, hogy az ország teljes elérhető valutatartaléka a nemzetközi hitelkeretekkel együtt mintegy 37 milliárd euró. Mint mondta, Magyarország jó „széf”. Az Európai Bizottság ötmilliárd eurós gazdaságélénkítési javaslatáról szólva – amelynek elfogadása az EU-csúcs egyik konkrét eredménye lehet – az azonnali hatású, konkrét befektetések, beruházások szükségességét hangoztatták.
Rasmussen szerint átfogóbb, ambiciózusabb programra lenne szükség, amely egyúttal tovább segíti a kelet- és közép-európai országokat, és nem ad okot a megosztottságra a tagállamok között. A szükségletekhez képest az összeg sem nevezhető nagynak – adta értésre. Aubry elmondta, hogy egyes országok esetében az adócsökkentés is felmerült válságkezelési lehetőségként. Mindenhol célzott intézkedésekre van szükség, szögezte le ő is.
Szó esett a sajtótájékoztatón José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök esetleges újrajelöléséről is. Rasmussen – akinek neve szintén felvetődött az ősszel lejáró mandátumú bizottság vezetésére – azt hangoztatta, hogy ez a kérdés most nincs napirenden. Aubry viszont arra utalt, hogy a francia szocialisták mást is el tudnának képzelni Barroso helyén.
Az EU támogatja a Nabucco programot?
Visszakerült az Európai Unió által támogatandó beruházások listájára a Nabucco program – közölte a miniszterelnök a csütörtök délután kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt, az előkészítő megbeszélések eddigi eredményei alapján. Elmondta, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint az unió 200 millió eurós hitelgarancia-támogatásban részesítené a programot, amely a Közép-Ázsiát és Európát összekötő gázvezeték megépítésére irányul.
Korábbi jelentések szerint Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére levették a listáról a Nabuccót, illetve egy előkészítő iratban a „déli folyosó” szükségességéről beszéltek az energiabiztonság vonatkozásában, aminek csak egyik eleme a Nabucco. Nevezzük nevén a gyereket – fogalmazott Gyurcsány a sajtótájékoztatón, és mint mondta, „lekopogja”, hogy a Nabuccót most már nevesítve fogják elfogadni a projektlista részeként. Elmondta, hogy még egy, magyar szempontból kedvező változtatást hajtottak végre a listán: új elemként rákerült a Bécs és Győr közötti elektromos rendszer összeköttetésének korszerűsítése, 20 millió eurós programként.
A magyar kormányfő elképzelhetőnek mondta, hogy a csúcstalálkozón a projektlistát lezárják, de – tette hozzá – egyelőre nem tisztázott magának az egész 5 milliárdos csomagnak a finanszírozási módja. Eredetileg ezt az EU tavalyi költségvetéséből megmaradt pénzből akarták fizetni, utóbb azonban felvetődött, hogy ez nem egyeztethető össze a költségvetési szabályokkal. Még vita folyik arról, hogy lehet-e biztosítani az összeget az idei közösségi forrásokból, vagy pedig valamilyen mértékben további nemzeti befizetést írnak elő. Utóbbi megoldást sokan, Gyurcsány szavai szerint „Németországtól Magyarországig” nem támogatják. A magyar miniszterelnök, mint mondta, nem biztos abban, hogy ezt a kérdést sikerül lezárni ezen a csúcson.
Az MTI kérdésére, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke – akivel Gyurcsány Ferenc szerdán Frankfurtban találkozott – továbbra is elzárkózik-e az euróövezeten kívüli országok kötvényeinek elfogadásától, a kormányfő azt válaszolta: az Európai Központi Banknak van felelőssége az unió pénzügyi-gazdasági stabilitásának megőrzésében, ezért jó néhány olyan eszközt is alkalmaz, amelyeket az eurózónán kívüli tagországoknak ajánl. Az EKB-nak több jegybankkal – így a magyarral is – van megállapodása finanszírozási, devizalikviditási kérdésekben, tette hozzá. Szakértők az MTI-nek elmondták: Magyarországnak az a problémája, hogy ez a – magyar relációban történetesen 5 milliárd eurós – keretmegállapodás csak az elsőrendű minősítésű kötvényekre vonatkozik.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU felemeli-e a fizetési nehézségekkel küzdő tagországok 25 milliárd eurós támogatási alapját további 10 milliárddal, a sajtótájékoztatón jelen lévő Veres János pénzügyminiszter elmondta: van ilyen kezdeményezés, szinte bizonyos is, hogy ez még az idén megtörténik, de hogy már ezen a csúcson határoznak-e róla, az erősen kétséges. Gyurcsány elmondta, hogy hétfőn telefonon beszélt Angela Merkellel. Nem erősítette meg annak az újságírói értesülésnek a valóságtartalmát, hogy Angela Merkel kelet-európai banksegítő programot egyenget nemzetközi pénzügyi intézmények bevonásával. Hozzátette, hogy uniós vonalon „nem futott be” konkrét német program, de – tette hozzá – ha van ilyen szándék, azt csak üdvözölni tudja.
Az elmúlt hetekben sokat vitatkoztunk az Európai Unióban. Ezek a viták, amelyeket részben Magyarország kezdeményezett, jó irányba mozdították el az unió gondolkodását – mondta Gyurcsány Ferenc. Arra számít, hogy a korábbi, esetenként éles vitákat követően most nyugodtabb konzultációt folytatnak az állam- és a kormányfők. „Az előkészítés alatt álló záró dokumentum arról tanúskodik, hogy a korábbi vitákban különböző álláspontot képviselő felek lépéseket tettek egymás felé. Létrejött egy új egyensúly a kétfajta megközelítés között, amelyet egyszerűsítsünk arra, hogy nemzeti vagy európai alapon kezelünk válságot. Az elmúlt hetek vitái azt az álláspontot érlelték meg, hogy a két közelítésre együttesen van szükség” – mondta a miniszterelnök. A csúcstalálkozó egyéb témáit illetően elmondta még, hogy a klímavédelem és az energiapolitika terén nem számít nagy változásokra, és nincs meglepetés az unió keleti partnerségi kapcsolatait illető álláspontokban sem. Az ír miniszterelnök ezen kívül beszámol arról, hogyan látja országa helyzetét és perspektíváját a lisszaboni szerződésről ősszel várható népszavazás előtt.
(MTI)
