Pettkó András (MDF) a kulturális digitalizáció fontosságáról beszélt. Kell és érdemes költeni a kulturális értékek digitalizálására – jelentette ki. Kiemelte, hogy a kormány megvonta a kulturális értékek digitalizálására fordított 100 millió forintot. Rámutatott arra, hogy például Franciaországban a szakintézményeknek évente 100 ezer könyvet kell digitalizálniuk. Burány Sándor államtitkár emlékeztetett arra: a kormány 13 uniós projekt átcsoportosításáról döntött, és az átcsoportosított pénzt a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére költi a kormány.
Nagy László (MSZP) felszólalásában kiemelte: a kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy munkahelyek maradjanak meg. Mint mondta, közmunkaprogramokra van szükség, hogy az emberek ne szakadjanak el végleg a munka világától. Hangsúlyozta: a kormánynak segítenie kell azokat az önkormányzatokat, amelyek csatlakoznak az Út a munkához nevű programhoz. Hozzátette: elengedhetetlen annak az informatikai rendszernek a kiépítése, mely kiszűri a jogosulatlanokat a rendszerből. Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár közölte: áprilisban indul el a foglalkoztatási és szociális adatbázis. Utalt arra is, hogy a BorsodChemnél a kormány megakadályozott egy tömeges létszámleépítést.
Jakab István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy leépül a magyar mezőgazdaság. Még érdemi agrárstratégiája sincs a kormánynak – tette hozzá. Az állattenyésztési ágazatok a legmélyebb válságukat élik – jelentette ki, majd hozzátette: Magyarország lassan a sertés- és a baromfihúsból is importra szorul. Gőgös Zoltán államtitkár azt válaszolta: a magyar mezőgazdaság mélyrepülését nem a mostani kormány döntései, hanem a 90-es évek eleji jobboldali kormányok elhibázott döntései okozták. Mint mondta, a mostani MSZP-kormány 220 milliárd forintot fizetett ki decembertől ezidáig a mezőgazdasági ágazatnak. Kiemelte: a kormány 2009-ben 17 milliárd forint támogatást nyújt az állattenyésztésnek.
Rétvári Bence (KDNP) napirend előtt úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések lökték a fiatalokat a devizahitelek felvételébe. 2006 óta nagyon meredeken nő a devizahitelek össztömege – jelentette ki. Hozzátette: a lakáshiteleket is egyre többen devizában vették fel. „Otthon helyett pofont kaptak a fiatalok” – fogalmazott a képviselő. Jauernik István államtitkár közölte: nem igaz az, hogy a kormány ösztönözte a devizahitelek felvételét, és az sem igaz, hogy ne hívták volna fel a devizahitelek kockázatára a figyelmet. Gondolkodni kell a lakástámogatási rendszer átalakításán – jegyezte meg. Hozzátette azonban: nem a jelenlegi támogatási rendszer megszüntetésén gondolkodik a kormány, hanem például azon, hogy önrész nélkül ne lehessen hitelt felvenni.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.