A bizalmi indexen belül a vásárlási hajlandóság indexében mutatkozott a legnagyobb mértékű, 15,6 pontos csökkenés: az index értéke most 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb. A közlemény szerint az öt komponensből felépülő komplex index minden mutatószáma gyengült, vagy stagnált az első negyedévben, ami abból is adódik, hogy az ország gazdasági helyzetét kedvezőtlennek ítélték a válaszadók: 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. A válság előtt csak a válaszadók 60 százalékénak volt ez a véleménye.
Az elemzés szerint a magyarok a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak: tízből nyolcan úgy vélik, hogy az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban. A válság előtti időszakban tízből még csak hatan gondolták így. Csökkent a fogyasztói várakozások indexe is, ami most 125,8 ponton áll. A munkanélküliségre vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek 86 százaléka a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben. A kedvezőtlen várakozások az elemzés szerint nem alaptalanok, hiszen a válság következtében a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik.
Az inflációs várakozásokat illetően a megkérdezettek háromnegyede számít az árak emelkedésére az elkövetkező egy évben. Ez kissé magasabb arány az előző negyedévi 66 százaléknál, de még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakában mért 91 százalékhoz képest. A megkérdezettek átlagosan 10,2 százalékos inflációval számolnak.
A családok reáljövedelmével kapcsolatos várakozások változatlanul azt mutatják, hogy a megkérdezettek kétharmada az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest nem változott a hitelfelvételi kedv: tízből hatan soha sem vennének fel hitelt, harmaduk pedig az időpontot nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.
A felmérés szerint nem változott számottevően a válaszadók véleménye az előző negyedévhez képest a megtakarításokkal kapcsolatban sem. A megkérdezettek 53 százaléka szerint nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A válaszadók ötöde pedig nem rendelkezik megtakarítással.
A felmérés szerint továbbra sem javul a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv: 2009 első negyedévében a válaszadók közel harmada szerint nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Ha vásárolnak, leginkább azért teszik, mert szükséges. A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya stabilan 40 százalék körül mozog, ezzel szemben a lakásuk eladását a válaszadók kevesebb mint tizede tartja érdemesnek: egy év alatt negyedére csökkent az arányuk. A lakásvásárlás mellett szóló legfőbb érv az, hogy az jó befektetés. Ugyanakkor a hitelfelvétel feltételeinek szigorítása jelentősen megnehezíti a lakásvásárlást – tartalmazza a közlemény.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.