Új törvény vonatkozik az MTA-ra

Hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló 1994-es törvény módosítása, amellyel hatékonyabbá válhat a jövőben ennek a nagy múltú intézménynek a működése és javulhat a kutatói hálózat munkájának eredményessége – tájékoztatta a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala az MTI-t.

Az új törvényt az Országgyűlés 2009. március 30-án ellenszavazat nélkül fogadta el. A hivatal közleménye szerint az 1994-es akadémiai törvény módosítását az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben bekövetkezett gazdasági, társadalmi és jogszabályi környezeti változások, valamint az MTA-n belül néhány éve elkezdődött reformfolyamat indokolta.

A törvénymódosítás nem érinti az MTA autonómiáját, önkormányzatiságát és önálló jogi személyiségű köztestületként való működését. A jogszabály tételesen rögzíti az Akadémia közfeladatait.

A módosítás fontos célja, hogy modernizálja az MTA költségvetésével és vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, így átláthatóbbá és gazdaságosabbá tegye annak működését. A változtatás lehetőséget teremt arra, hogy az Akadémia kutatóhálózata modern, európai kutatóhálózatként működjön – áll a közleményben.

A módosítással egyértelművé és átláthatóbbá válnak a jogkörök és a hatáskörök, erősödik a döntésekért való személyi felelősség, szabályozták az egyes vezető tisztségviselők helyettesítésének rendjét is. Az új törvény részletesen meghatározza például az elnöki és a főtitkári jogkörök megoszlását. Emellett törvényi szintre emelkedett az a rendelkezés is, amely szerint az akadémikusok számát 365-ben maximalizálják – olvasható a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának közleményében.

(MTI)