EP-választás: a legmagasabb küszöböt alkalmazzák itthon

Az EP-választáson az országok maguk alakíthatják ki választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt.

MNO
2009. 05. 25. 5:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EU országainak többsége úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát. Az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában és Spanyolországban.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 27 tagállam közül egyedül Görögországban alkalmaznak 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában a szavazatok 4 százalékát kell elérni. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában.

Svédországban a pártoknak a leadott érvényes szavazatok 4 százalékát, a jelölteknek pedig 5 százalékot kell elérniük a pártjukra leadott szavazatokból. A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.