Az EU országainak többsége úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát. Az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában és Spanyolországban.
Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 27 tagállam közül egyedül Görögországban alkalmaznak 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában a szavazatok 4 százalékát kell elérni. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában.
Svédországban a pártoknak a leadott érvényes szavazatok 4 százalékát, a jelölteknek pedig 5 százalékot kell elérniük a pártjukra leadott szavazatokból. A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.
(MTI)
hőszivattyús
Nagyobb a kereslet a klímás ingatlanokra
