Ismét létrejön az egységes Magyar Református Egyház

Közös liturgia, imádságos- és énekeskönyv, ezen kívül hasonló felsőoktatási programok az egyetemek, főiskolák számára – többek között ezek az egységes Magyar Református Egyház célkitűzései.

MNO
2009. 05. 21. 16:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodszor jön létre történelme folyamán az egységes Magyar Református Egyház a pénteki debreceni alkotmányozó zsinattal – hangsúlyozta Németh Erzsébet, a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténésze az MTI-nek adott nyilatkozatában. Németh Erzsébet elmondta, hogy az egységes Magyar Református Egyháznak közös lesz a liturgiája, az imádságos- és az énekeskönyve. Ezenkívül igyekeznek kialakítani hasonló felsőoktatási programot is egyetemeik, főiskoláik számára többek között abból a célból, hogy elfogadhassák egymás diplomáit.

A történész rámutatott: 1881-ben már született egy egyházi döntés, miszerint az akkori Osztrák-Magyar Monarchián belül egységes szervezetben működjön a reformátusok szervezete. Először Ferenc József akkori uralkodó elutasította, majd 1882-ben szentesítette a református zsinat határozatát. A református lelkipásztorként is dolgozó szakember kifejtette: a mai Magyarország területén lévő négy egyházkerület mindegyike átnyúlt a mostani határokon, és elért a Kárpát-medencében az akkori magyar határokig. Létezett egy ötödik egyházkerület is, az erdélyi, amely most teljes egészében Románia területéhez tartozik.

Az 1881-es alapítású Magyar Református Egyház egységesen a reformáció kálvini ágát vallotta, a hitelveken túl pedig egyazon egyházszervezetet alkották. Ez azt jelentette, hogy az egyházkerületek egyházközségekből álltak, amelyek élén presbitériumok működtek. Azért volt ez – a maihoz hasonló – nagy lépés akkoriban, mert a korábbi évszázadok során a reformátusoknak a többi protestáns valláshoz hasonlóan nem volt szabad vallásgyakorlati joga, egyházszervezetük ezért nehezebben alakult ki. Csak később, az 1781-es türelmi rendelet eredményeként kaptak a reformátusok szabad vallásgyakorlatot, minek eredményeként 3 év alatt 1015 templomot építettek fel.

Az 1881-es esztendő fontos határkő a reformátusság életében, mert ekkor kezdődött a belmissziós tevékenységük felfutása. Az egységes egyházszervezet ugyanis lehetővé tette az intenzívebb evangelizációt, amit korábban nem kis részben külföldiek, például a skót misszió végzett Magyarországon. Az 1881-es döntés értelmében 10 évente tartották a zsinatot, az egyház 38 tagú egyetemes konventje pedig adminisztrációs szervként segítette az egyház működését. Az evangélikusokkal kötött megállapodás értelmében aztán 1885-ben beindították a közös protestáns főiskolát Budapesten, ami 1904-ig működött együttes fenntartásban – mondta az egyháztörténész.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.