Ismét létrejön az egységes Magyar Református Egyház

Közös liturgia, imádságos- és énekeskönyv, ezen kívül hasonló felsőoktatási programok az egyetemek, főiskolák számára – többek között ezek az egységes Magyar Református Egyház célkitűzései.

Másodszor jön létre történelme folyamán az egységes Magyar Református Egyház a pénteki debreceni alkotmányozó zsinattal – hangsúlyozta Németh Erzsébet, a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténésze az MTI-nek adott nyilatkozatában. Németh Erzsébet elmondta, hogy az egységes Magyar Református Egyháznak közös lesz a liturgiája, az imádságos- és az énekeskönyve. Ezenkívül igyekeznek kialakítani hasonló felsőoktatási programot is egyetemeik, főiskoláik számára többek között abból a célból, hogy elfogadhassák egymás diplomáit.

A történész rámutatott: 1881-ben már született egy egyházi döntés, miszerint az akkori Osztrák-Magyar Monarchián belül egységes szervezetben működjön a reformátusok szervezete. Először Ferenc József akkori uralkodó elutasította, majd 1882-ben szentesítette a református zsinat határozatát. A református lelkipásztorként is dolgozó szakember kifejtette: a mai Magyarország területén lévő négy egyházkerület mindegyike átnyúlt a mostani határokon, és elért a Kárpát-medencében az akkori magyar határokig. Létezett egy ötödik egyházkerület is, az erdélyi, amely most teljes egészében Románia területéhez tartozik.

Az 1881-es alapítású Magyar Református Egyház egységesen a reformáció kálvini ágát vallotta, a hitelveken túl pedig egyazon egyházszervezetet alkották. Ez azt jelentette, hogy az egyházkerületek egyházközségekből álltak, amelyek élén presbitériumok működtek. Azért volt ez – a maihoz hasonló – nagy lépés akkoriban, mert a korábbi évszázadok során a reformátusoknak a többi protestáns valláshoz hasonlóan nem volt szabad vallásgyakorlati joga, egyházszervezetük ezért nehezebben alakult ki. Csak később, az 1781-es türelmi rendelet eredményeként kaptak a reformátusok szabad vallásgyakorlatot, minek eredményeként 3 év alatt 1015 templomot építettek fel.

Az 1881-es esztendő fontos határkő a reformátusság életében, mert ekkor kezdődött a belmissziós tevékenységük felfutása. Az egységes egyházszervezet ugyanis lehetővé tette az intenzívebb evangelizációt, amit korábban nem kis részben külföldiek, például a skót misszió végzett Magyarországon. Az 1881-es döntés értelmében 10 évente tartották a zsinatot, az egyház 38 tagú egyetemes konventje pedig adminisztrációs szervként segítette az egyház működését. Az evangélikusokkal kötött megállapodás értelmében aztán 1885-ben beindították a közös protestáns főiskolát Budapesten, ami 1904-ig működött együttes fenntartásban – mondta az egyháztörténész.

(MTI)