Nem is tárgyalt a médiahatóság a díjcsökkentésekről

Határozatképtelenség miatt nem tárgyalták a két országos kereskedelmi televízió díjcsökkentési kérelmét kedden – értesült a médiahatóság ülésének több állandó résztvevőjétől az MTI.• Sikerül? – Az ORTT tárgyal a kereskedelmi tévék befizetéseiről

A Duna Televízió vezetője, Cselényi László abban bízik, hogy a javaslat ezzel végleg lekerül a médiahatóság napirendjéről. Majtényi László közlése szerint a Fidesz által a testületbe delegált Szalai Annamária írásban jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen, míg az MSZP-jelöléssel bejutott Gyuricza Péter és Ladvánszky György telefonon közölte ugyanezt; ezzel a 14 leadható voksból csak hat állt rendelkezésre a munkakezdéskor, ezért bezárta az ülést. (Az ORTT paritásos szavazati arányai alapján jelenleg a két MSZP által delegáltnak 3-3, a többieknek – köztük az elnöknek – 2-2 voksa van.)

Majtényi László elmondta: legközelebb jövő szerdán kerülhet terítékre a téma; „nagyon remélem, hogy akkor határozatképesek leszünk, mert az a dolgunk” – mondta. Emlékeztetett arra: lényegesnek tartja, hogy a döntés előtt egyeztessenek az érintettekkel. Gyuricza Péter az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, azért nem vettek részt az ülésen, mert Szalai Annamária előre jelezte, nem tud ott lenni azon, s egyúttal kérte, hogy tíz érdemi napirendi pontot távollétében ne tárgyaljanak; „nem tudunk mást tenni, minthogy ezt tiszteletben tartjuk” – tette hozzá.

Máris temette a díjcsökkentési javaslatot Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, aki kijelentette: „a kérdés – remélhetőleg végleges – napolását én a nyilvánosság és a működő sajtószabadság diadalának tekintem”, s megtoldotta ezt azzal, hogy „a testületi tagok ezzel bizonyították, hogy képesek függetleníteni magukat pártoktól és érdekcsoportoktól”. Egymással párhuzamosan fut két anyag a témában, formálisan ugyanis nem került le az ORTT napirendjéről az az indítvány, amely megfelezné a két társaság által fizetendő, 1,8-1,9 milliárd forintos összeget. De foglalkoznak azzal az utóbbi időben ennél jóval nagyobb visszhangot kiváltó előterjesztéssel is, amely magát a számítási rendszert alakítaná át, fix összeg helyett a nettó árbevétel arányában határozná meg a kötelezettséget. (Az utóbbit jegyző, az SZDSZ javaslatára a médiahatóságba választott Tímár Jánost az MTI-nek mindeddig nem sikerült megszólaltatnia.)

A tévék esetében 3,5, az országos rádióknál 10, míg a regionálisaknál és a helyieknél 7 százalékos arányt rögzítene a javaslat, amely csak a legkisebbeknél tartalmazna előre meghatározott összegű – évi 50 ezer forintos – kötelezettséget; az Országos Rádió és Televízió Testületnek akkor kellene kezdeményeznie a díj felülvizsgálatát, hogyha az új alapon számított összeg kisebbnek ígérkezik a jelenleg fizetettnél.

Mindkét megoldást bírálta korábban, az ORTT Fidesz és KDNP által delegált tagja mellett a testület elnöke és a köztelevíziók menedzsmentje is; utóbbiak amiatt érintettek a kérdésben, hogy az RTL Klub díja a digitalizációt szolgálja, míg a TV2-ét 70:30 arányban osztják szét a Magyar Televízió (mintegy 600 millió forint) és a Duna TV (mintegy 300 millió forint) között. A két közmédium vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon azt jelentették be: pereket indíthatnak, ha az ORTT csökkenti a két országos kereskedelmi tévé koncessziós díját, míg az ORTT Fidesz által delegált tagja azt javasolta, hogy a médiahatóság a döntés előtt konzultáljon a Pénzügyminisztérium támogatásokat vizsgáló irodájával arról, hogy a koncepció megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak.

A hétfőn az MTI birtokába jutott indítvány szerint az Európai Bizottság és az Európai Bíróság gyakorlata alapján állami támogatásnak minősül minden állami forrásból érkező előny, így annak számítana az ORTT által adott nagy összegű kedvezmény vagy a műsorszolgáltatási díj csökkentése. Márpedig – érvel Szalai Annamária (Fidesz) – az ilyen támogatás tiltott abban az esetben, ha azt szelektíven, vagyis csak meghatározott vállalatok, ágazat vagy régió számára nyújtják.

A médiahatóság asztalán lévő felvetéseket bevezetésük előtt be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, ezt megelőzően pedig a Pénzügyminisztérium támogatásokat vizsgáló irodájának; előbbi szelektív állami támogatásnak minősítheti a megoldást, ebben az esetben az ORTT nem hozhatja meg az új díjkoncepció bevezetésére vonatkozó döntését.

(mti)