Az Alkotmánybíróság visszadobta Lomnici indítványát

Hatáskör hiányában visszautasította a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, Lomnici Zoltánnak a gyűlöletbeszéd, valamint a bírákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében alkotmányértelmezést kérő indítványát az Alkotmánybíróság (AB) – tájékoztatta az MTI-t a testület hétfőn.

A döntés szerint az AB-nek azért nincs hatásköre ebben a kérdésben, mert – mint írták – az alapjogokat az alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, tehát a szólásszabadság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Hozzátették: enélkül az AB a törvényhozó helyett hozna jogpolitikai vagy jogalkotói döntéseket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Alkotmánybíróság hatásköre. A testület közleménye ugyanakkor kitért arra is, hogy az indítvány lényeges alkotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért az AB röviden áttekintette a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gyakorlatának meghatározó döntéseit.

Az AB az el­múlt években többször foglalkozott a véleményszabadság alkotmá­nyossági kérdé­seivel, így tavaly júniusban is, amikor az államfő két előzetes normakontrollra irányuló indítvá­nyára válaszolt – közölte az MTI-vel a döntéshez kapcsolódóan a testület sajtófőnöke. Sereg András hozzátette: a polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmét kiegészítő szabá­lyozásával kapcsolatosan az AB érintette a volt főbíró által felvetett alkotmányértelmezési kérdéseket is.

A testület abban a döntésében hangsúlyozta: „A gyűlöletbeszéd kapcsán a sé­relmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. A büntetőjog, a köz­igazgatási jog és a személy­hez fűződő jogok védel­mét garantáló polgári jog is ren­delkezik azokkal a jogi eszkö­zökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak.”

Az AB tavaly júniusban a büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben kifejtette: „Az állam elsőrendű kötelessége az ember sért­hetetlen és elidege­níthetetlen alap­vető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Ez az alkotmányos pa­rancs a gyűlölet­beszé­det érintően különböző kötele­zettséget ró a jog­alkotókra, a jog­alkalmazókra és a po­litikai élet alakí­tóira. A tör­vényhozónak meg kell alkotnia azo­kat a jogszabályo­kat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együtt­élést megnehezítő és egyúttal jogsé­re­lemmel járó, gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szem­beni fellé­pést. A jogalkalmazók köte­lessége a jogrendszer meglévő, a becsület­sértést és a kö­zösség elleni izgatást szankcionáló normák al­kalmazása. A politikai élet alakítói­nak pedig következete­sen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben.”

A sajtófőnök tájékoztatása szerint a gyűlöletbeszéd ügyében jelenleg is van az AB előtt előzetes normakontrollra irányuló államfői indítvány. Sólyom László köztársasági elnök tavaly november 26-án fordult a testülethez az emberi méltóságot sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérve. Az AB várhatóan ősszel dönt az ügyben.

(mti)