A döntés szerint az AB-nek azért nincs hatásköre ebben a kérdésben, mert – mint írták – az alapjogokat az alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, tehát a szólásszabadság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Hozzátették: enélkül az AB a törvényhozó helyett hozna jogpolitikai vagy jogalkotói döntéseket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Alkotmánybíróság hatásköre. A testület közleménye ugyanakkor kitért arra is, hogy az indítvány lényeges alkotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért az AB röviden áttekintette a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gyakorlatának meghatározó döntéseit.
Az AB az elmúlt években többször foglalkozott a véleményszabadság alkotmányossági kérdéseivel, így tavaly júniusban is, amikor az államfő két előzetes normakontrollra irányuló indítványára válaszolt – közölte az MTI-vel a döntéshez kapcsolódóan a testület sajtófőnöke. Sereg András hozzátette: a polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmét kiegészítő szabályozásával kapcsolatosan az AB érintette a volt főbíró által felvetett alkotmányértelmezési kérdéseket is.
A testület abban a döntésében hangsúlyozta: „A gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. A büntetőjog, a közigazgatási jog és a személyhez fűződő jogok védelmét garantáló polgári jog is rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak.”
Az AB tavaly júniusban a büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben kifejtette: „Az állam elsőrendű kötelessége az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Ez az alkotmányos parancs a gyűlöletbeszédet érintően különböző kötelezettséget ró a jogalkotókra, a jogalkalmazókra és a politikai élet alakítóira. A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó, gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. A jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normák alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben.”
A sajtófőnök tájékoztatása szerint a gyűlöletbeszéd ügyében jelenleg is van az AB előtt előzetes normakontrollra irányuló államfői indítvány. Sólyom László köztársasági elnök tavaly november 26-án fordult a testülethez az emberi méltóságot sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérve. Az AB várhatóan ősszel dönt az ügyben.
(mti)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
