„Füstpénzt” fizettetnének a távhőrendszerekről leválókkal

Az Alkotmánybíróság döntése után minden törvényesnek mondható eszközt bevetve próbálják a döntéshozók megvédeni a Főtávot és más városi távfűtőműveket. Legutóbb egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, melyben öt évig különdíj fizetésére köteleznék a rendszerről leválókat. A hivatkozási alap a szén-dioxid-kibocsátás növekedése.• A Főtáv nem készít a leválók miatt vészforgatókönyveket

Pálffy Lajos
2009. 06. 24. 12:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valóságos lavinát indított el az Alkotmánybíróság azon döntése, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánította egyes vidéki városok távfűtőműveiről, majd a Főtávról való leválás rendeleti akadályoztatását. A vitatott fővárosi szabályozásban az is szerepelt, hogy a Főtáv vezetékétől 200 méterre csak olyan rendszert üzemelhetnek be a leválók, amelynek nullaszázalékos a károsanyag-kibocsátása. Az elharapózó leválások miatt viszont lépni kell, mert a fogyasztók 20-25 százalékának távozásával be fog következni a Főtáv bedőlése. A sajtóban keringő számokat György István, a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese is megerősítette az MNO-nak.

György szerint csak tűzoltásra jó a Fidesz korábbi, 5 százalékos „áfásítási” javaslata is, mint ahogy hasonlóan lehet értékelni azt a törvénymódosítást, mely alapján öt évig különdíjat, egyfajta füstpénzt fizettetnének a leváló háztartásokkal. A parlamenthez június 10-én, Podolák György által benyújtott javaslat szerint fizetni kellene azért a károsanyag-kibocsátási többletért, amit a leválók kazánjai produkálnak. A mérték megállapítása és a díjszabás önkormányzati feladat lenne a gazdasági bizottság MSZP-s elnöke által aláírt módosítás szerint. (Az indoklási részben az szerepel: „A módosító javaslat célja, hogy megteremtse a települési önkormányzatok számára annak lehetőségét, hogy az energiahatékonysági és energiatakarékossági, valamint a környezetvédelmi célkitűzések előtérbe helyezésével megfelelő módon ösztönözhessenek a hatékony energiafelhasználásra”. Az okok, mint láthatjuk, ennél jóval prózaibbak.)

Podolák bizottsági elnök javaslatáról Fónagy János az MNO-nak elmondta, hogy ez egy rossz kérdésre adott rossz válasz, aminek alkotmányossági aggályai is vannak. A 7 százalékos, legalacsonyabb áfakörbe sorolás is csak szükséges, de nem elégséges megoldás a fideszes képviselő szerint. Enyhít a dolgon, de a probléma megoldását az alapoknál kellene kezdeni. Fónagy János visszavenné a főváros által elkótyavetyélt erőműveket. Így a közösségi fogyasztás mögött közösségi termelés állna itt is, mint Bécsben, ahol kevesebbet kell fizetni a távfűtésért, mint a fővárosban.

A fideszes képviselő szerint nem magával a fűtési móddal vannak problémák, hanem többek között azzal, hogy a Főtáv drágán jut hozzá a hőhöz annak ellenére, hogy a budapesti erőművek tulajdonosai a kapcsolt áramtermelés bevételét is elviszik az eladott hő ára mellett, így kétszeresen is lefölözik a hasznot. Fónagy János is szükségmegoldásnak tartja a korábbi, 5 százalékos fideszes javaslatot, amit most a kormány is átvett, hiszen kényszerhelyzet van. A lakótelepen élő nyugdíjasok ugyanis nem tudnak kifizetni a 60 ezres nyugdíjukból negyvenet távfűtésre.

Felvetésükre, miszerint ezt a kedvezményezést a 25 százalékos áfájú gázzal fűtők igazságtalannak tartják és minden bizonnyal megtámadják majd, talán éppen az Alkotmánybíróságon, Fónagy csak annyit mondott, hogy „a jogalkotás az nem az igazságosság, hanem a kényszerűség és az érdek alapján működik”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.