A főpolgármesteri hivatal nemrég közölte, többfordulós tárgyalás után sikeresen zárultak a tárgyalások a Budapest finanszírozásához szükséges hitelkeretről: az OTP Bank elfogadta a Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelő szerződésmódosítást. Ennek megfelelően augusztus 1-jétől szeptember 19-ig nyolcvanmilliárd forint lesz a főváros számára felhasználható hitelkeret. Ezt követően az eredetileg elfogadott negyvenmilliárd forintos keret áll majd rendelkezésre.
Ezzel a megállapodással Karácsonyék szerint a budapesti közszolgáltatások működéséhez elengedhetetlen finanszírozás biztosított a nyár végéig, a kormánnyal megkezdett tárgyalások lezártáig.
– Ahhoz, hogy a kormányzati tárgyalásokkal tudjunk haladni, és a bíróságon elért azonnali jogvédelmet aprópénzre tudjuk váltani, hogy ne legyen likviditási problémája a városnak, négy dolgot kell csinálni. Folytatjuk a napi szintű operatív menedzsment munkáját, módosítottuk és életben tartjuk a költségvetést, megszavazta a közgyűlés az üzleti tervekben szereplő követelésértékesítést, illetve augusztus 1-jétől szeptember 19-ig egy átmenetileg megemelkedett folyószámla-hitelkeret áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a likviditás biztosítva legyen – mondta el lapunknak Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal főigazgatója.
A főigazgató kiemelte,
a hitelkeret kibővítésével augusztus végéig tudják finanszírozni a főváros kiadásait.
Kiss Ambrus állítása szerint a hitelkeret növekedése nem váltja ki a kormánymegállapodást, nem tudja helyettesíteni, mert ha szeptembertől folytatódik az inkasszózás, a szolidaritási hozzájárulás behajtása, Budapest csődbe juthat.
– A hitelkeret megnövelése nem oldja meg a 2025-ös finanszírozást likviditási szempontból, csak megadja azt a lehetőséget, hogy a kormánnyal elkezdett tárgyalásokat le tudjuk zárni – jelentette ki Kiss. Hozzátette, a hitelkeret megemelésével kapcsolatban már nincs szükség a Fővárosi Közgyűlés további döntésére. Kiss Ambrus azon sajtóinformációra reagálva, miszerint a kormány úgy hozná egyensúlyba a főváros költségvetését, hogy ötvenmilliárd forintnyi extra forrást biztosítana a budapesti közösségi közlekedés számára, elmondta: minden kormányzati tárgyaláson ott volt, és azokon ilyen megállapodás nem született. A kormány elsőként szeretné áttekinteni a főváros pénzügyi helyzetét. Ehhez az Állami Számvevőszék nekik nem elég, ezért az Állami Számvevőszék volt elnökét kérték fel külső civil szakértőnek, aki bekért egy tízezer oldalas anyagot. – A kormány emellett kijelentette, nem érdekelt abban, hogy a fővárosi közszolgáltatások csődbe menjenek, és nem akarja átvállalni a közszolgáltatások működtetését – közölte a főpolgármester jobbkeze.
Kiss Ambrus hozzátette, a kormány olyan megoldást akar, ami tartósabb, nem egyszeri beavatkozás.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat különböző hitelekkel tartja lélegeztetőgépen Budapestet. A Fővárosi Közgyűlés korábban szavazott a BKV Zrt. likviditási hiányának áthidalásáról és egy hitelkeret-szerződés létrehozásáról is. A főváros az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt vesz fel. A főváros azt tervezi, hogy ebből az összegből 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajt végre, 21 milliárd forintból az M2-es metró akadálymentesítését kivitelezik, és 45 milliárdot szánnak az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére. Szintén a főváros adósságát növeli az az ötvenmilliárdos összeg, amelyet faktorálással görget maga előtt az önkormányzat.
