– A tavalyi évi általános eljárásban felvett állami ösztöndíjasok számához képest idén 15 ezerrel több állami ösztöndíjas férőhelyet biztosítunk a jelentkezők számára – mondta el lapunknak Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár. Mint hangsúlyozta, a növekvő kapacitás arra is lehetőséget ad, hogy a felvételi során összpontosítani lehessen a nemzetgazdasági szempontból fontos képzésekre, például a természettudományos, műszaki, mérnöki, agrár- valamint orvos- és egészségtudományi területekre.
– A jelentkezési adatokból az látszik, hogy az érdeklődés megugrott ezeken a területeken, ami lehetőséget ad az állami ösztöndíjas férőhelyek közötti súlyozásra
– mutatott rá.
Az államtitkár szerint több oka is van, hogy éppen ezeknek a szakoknak nő a népszerűségük. Az elmúlt évek beruházásai, munkahelyteremtései láthatóvá tették, hogy hol alakult ki szakemberigény, a mai fiatalok pedig egyre tudatosabbak, és látják, mely ágazatokra van piaci kereslet. Ha ez találkozik az érdeklődési körükkel, a jelentkezésnél optimalizálni tudják, hogy merre induljanak el. A ponthatárokat július 23-án határozzák meg, ekkor derül ki, hogy a felvételi eredményei alapján végül hány állami ösztöndíjas és hány önköltséges hallgató kezdheti meg szeptembertől a tanulmányait.
Megújult egyetemek
Varga-Bajusz Veronika felidézte: a magyar egyetemek az elmúlt öt évben egy megújulási folyamaton mentek keresztül. Ennek eredménye, hogy amíg 2020 előtt hét, mostanra már tizenkét magyar egyetem található a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában a meghatározó nemzetközi rangsorokban. – Az oktatási, a tudományos, illetve a nemzetköziesítési szempontok mind azt szolgálják, hogy az egyetemek minél minőségibb, versenyképesebb, munkaerőpiaci szempontból is releváns képzéseket tudjanak biztosítani a hallgatóknak – fűzte hozzá az államtitkár. Tájékoztatása szerint
a számokat nézve jól látható, hogy az egyetemeken nagyjából 4500-zal kevesebben morzsolódtak le a korábbi időszak átlagához képes. A hallgatóbarát intézményekben 290 ezerről 330 ezerre nőtt a diákok száma, ami azt jelenti, hogy nőtt a diploma értéke a fiatalok szemében.
Az egyetemi oklevél ugyanis körülbelül másfélszeres bérszorzót jelent, egy diplomás átlagosan negyven nap alatt talál munkát. Egyre többen látják, hogy megéri a magyar egyetemeken tanulni, és utána a magyar munkaerőpiacon elhelyezkedni – mutatott rá Varga-Bajusz Veronika.
Népszerűbbek a vidéki intézmények
Az államtitkár nagyon fontos és örömteli előrelépésnek nevezte, hogy 25 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre jelentkezők száma. Minden második felvételiző vidéki egyetemre jelentkezett és minden második hallgató vidéki egyetemre is jár.
A szakképzésből 2022 óta 57 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, míg a hátrányos helyzetű járásokból egyetemre felvettek aránya ötven százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a vidéki egyetemek érzik a régiós felelősséget.
Ez egyben a küldetésük is: segítik a helyben lévő fiatalokat a tanulmányaikban, valamint abban, hogy a társadalmi és gazdasági kapcsolataikon keresztül el tudjanak helyezkedni az adott régióban. Mindez azt jelzi, hogy az egyetemek nagy szerepet vállalnak a társadalmi mobilitásban, ebben szintén egyre jobban teljesítenek.
Könnyítések a gyermekeseknek
Varga-Bajusz Veronika kiemelte: idén abban is történt előrelépés, hogy a magyar kormány megkönnyítette a családosoknak az egyetemi tanulmányok elvégzését. Az volt rendező elv, hogy a fiatalokat ne kényszerítsék választásra az iskola, a munkahely és a család között, hanem tegyék nekik lehetővé, hogy minden élethelyzethez tudjanak rugalmasan alkalmazkodni. Ezért
2025-től a gyermeket vállaló, harmincéves kor alatti fiatalokat állami ösztöndíjas képzésre sorolják át, így segítve, hogy a tanulmányaikat ne kelljen feladniuk. Ezzel a lehetőséggel már az első félévben 453 hallgató tudott élni, ráadásul egyharmaduk édesapaként.
Minden 14 év alatti gyermeket nevelő hallgató ugyanakkor egyéni tanulási rendet is kialakíthat, ami azt segíti elő, hogy a fiatalok összeegyeztethessék a gyermeknevelést a tanulmányaikkal és a munkájukkal, tehát egyikről se kelljen lemondaniuk. A gyermeket vállalók a gyes és a gyed időszakára szüneteltethetik is a tanulmányaikat, megőrizve az állami ösztöndíjas férőhelyüket. – Ezekkel az intézkedésekkel a gyermeket vállalókat támogatjuk a továbbtanulásukban – erősítette meg Varga-Bajusz Veronika.
Nemzetközi előretörés
Az államtitkár arra is kitért, hogy kiválóan halad a magyar egyetemek nemzetköziesítése. Ebben jelentős szerepet játszik a Pannónia-program, amelynek három eleme van. Az egyik az általános mobilitási program, ennek részeként a hallgatók a világ vezető egyetemeire juthatnak ki, ezt a több mint négyezer bilaterális kapcsolat teszi lehetővé. A Pannónia-program kiválósági lába a top 250-es egyetemekre segíti a magyar hallgatókat, de a programcsalád része a Stipendium Peregrinum program is, ami a top 100-as egyetemekre igyekvő fiatalokat támogatja. Az első évben több mint 7800-an vettek részt a programban – ismertette.
A Hu-rizont programban a magyar egyetemek vezetésével nemzetközi kutatási konzorciumok is létrejönnek, többek között az Óbudai Egyetem a Stanford Universityvel és a National University of Singapore-ral működik együtt az orvosi robotika és a mesterséges intelligencia ötvözésére irányuló kutatásban.
A nemzetközi hallgatók létszáma is szépen nő, hiszen mostanra már csaknem 46 ezer külföldi hallgató tanul a magyar egyetemeken, akiknek egy részét a Stipendium Hungaricum program segíti, de egyre több külföldi tanuló jön önköltséges képzésre is a magyar egyetemekre, hallva a hírét a felsőoktatásunk emelkedő színvonalának
– tudtuk meg Varga-Bajusz Veronikától.
