– A Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) nemcsak kamarazenei fesztivállá, hanem egy nemzetközi zenei hálózattá is fejlődött a tíz évban. Mi volt az az alapvető művészi vagy emberi hitvallás, amelyet a kezdetektől képviseltek, és amely a mai napig meghatározza a fesztivál szellemiségét?
A Summerfest mesterkurzusaira száz fiatal érkezik a világ minden tájáról
– Kokas Katalin: Mindig az értékek, „a szelence” őrzése és továbbadása a célunk.
A FAB egész évben működő missziójának a Summerfest – fesztivál és mesterkurzus – az esszenciája.
Generációkon átívelő tudást adunk át: száz egyetemista érik közösséggé harmincöt országból százhúsz világklasszis szólista művésszel, köztük olyan nevekkel, mint Maxim Vengerov, Szergej Nakarjakov, Boris Brovtsyn, Andreas Ottensamer, Maxim Rysanov, Fenyő László, Keller András, Pasztircsák Polina, Pusker Júlia. A mesterkurzusokba a pedagógusok is bekapcsolódnak, akiknek ez akkreditált továbbképzésként számolható el. A világhírű művészeket, fiatal szólistákat, fellépőket a Zeneakadémia alma materként fonja össze a közönséggel.
– Kelemen Barnabás:
Több zenekar is fellép, így a Concerto Budapest, az Anima Musicae Kamarazenekar, a Söndörgő, ifj. Sárközy Lajos és zenekara, Szalonna és bandája, Berecz István és táncosai, valamint egy bicskei gyermekkórus.
– A FAB Summerfest idei mottója – „Elhoztuk a világot – elhozzuk a jövőt” – kettős fókuszt jelöl: a világsztárok mellett a jövő szólistáira is reflektál. Hogyan találják meg azokat a fiatal művészeket, akikről hiszik, hogy tíz év múlva is a világ élvonalában lesznek?
– K. K.: A FAB tíz éve nemzetközi szinten méri fel a tehetségeket a felvételi eljárás során. Az eredményeinknek tudhatjuk be azt is, hogy azon fiatalok közül, akik a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny győztesei, van, aki már a világ legnagyobb menedzsmentjével áll szerződésben, neves nemzetközi versenyeket nyert, és Stradivari hegedűn játszik.
– K. B.: A FAB a nemzetközi mesterkurzusain és versenyein tehetségeket kutat, akiket később is figyelemmel kísér. Azokat, akik nagydíjat hoztak el, akiknek beindult a nemzetközi karrierje, visszahívtuk most a fesztiválra, hiszen büszkék vagyunk rájuk és arra, hogy az elindításukban komoly szerepet játszhattunk. Folyamatosan figyeljük a nemzetközi versenyek történéseit és körültekintően szelektálunk közülük. Nem utolsó sorban a FAB-ot ismerő külföldi szólisták is bizalommal ajánlják az általuk felfedezett tehetségeket.
– A saját indulásukra hogyan emlékeznek vissza?
– K. B.:
Amikor mi fiatal zeneakadémisták voltunk, Strém Kálmán volt Magyarországon az egyszemélyes Fesztivál Akadémia Budapest. Az ő hitvallása és az, ahogyan felkarolta a kortárs zenét és a fiatal, ígéretesnek tűnő tehetségeket, számunkra példamutató és meghatározó volt.
Így az ő szervezésében játszhattunk már nagyon fiatalon Perényi Miklóssal és Nagy Péterrel. Szeretnénk azt a lelkesedést és szemléletet, elhivatottságot továbbvinni, ami rá volt jellemző. Nagy előrelépés, hogy mi már Maxim Vengerovval és Szergej Nakarjakovval tudjuk összehozni ezeket a magyar és külföldi fiatalokat.
– Mit tartanak a legfontosabbnak egy mesterkurzusban: a technikai tudás átadását, a művészi látásmód formálását vagy a személyes példamutatást?
– K. K.: Jó kérdésben a jó válasz, hiszen ez így együtt teljes, egymást egészíti ki. Ez alatt a tíz nap alatt a diákok négy egyéni órát kapnak – képzeljék el, hogy ez négyszáz bejegyzés a tíznapos naptárunkban!
Igyekszünk egy növendéknek négy különböző mesterrel találkozást, órát szervezni azért, hogy a szemléleteket ütköztesse, négyféle tükörben láthassa önmagát.
Ezen felül minden mesterkurzuson hallgatóként is részt vehetnek, minden egyes próbát hallhatnak, amiből rengeteget lehet tanulni és ráadásul minden diák kamarázik egymással, valamint nagy művészekkel együtt is fellépnek. Minden fiatal színpadra lép legalább egy zenekari projektben, olyan művészek vezetésével, mint Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer, Szergej Nakarjakov, Maxim Rysanov vagy Kelemen Barnabás.
– K. B.: Mivel Magyarországra érkeznek a FAB-ra, szívügyünk volt megismertetni velük a magyar népzenét, néptáncot, cigányzenét és kapnak egy kis ízelítőt a délszláv, balkáni népzenéből is. A fesztivál minden koncertjén hallgatóként is részt vesznek, ha éppen nem játszanak színpadon. Tehát ez így egyben olyan sok órányi zenei élmény, amelyből egy fiatal művész nagyon sokáig tud töltekezni.
– Mitől különleges a FAB Summerfest hangulata és mit emelnének még ki a programok közül?
– K. K.: Ha össze kellene foglalnom a fesztivált, úgy fogalmaznék túlzás nélkül, hogy a Zeneakadémia kapui kinyílnak erre a tíz napra. Az egyetem és koncertközpont a zene varázslatos szigetévé változik, ahol reggeltől estig a művészetek iránti rajongásban élünk, hiszen a koncertek mellett be lehet ülni a mesterkurzusokra, testközelből lehet meghallgatni világhírű művészeket.
Olyan lelki feltöltődés ez, ami egy álomnyaralással ér fel: találkozások, barátságok szövődhetnek olyan emberekkel, akiknek az értékrendjük hasonló.
– K. B.: Arról is gondoskodtunk, hogy minden ember számára elérhetővé váljon a FAB koncertkínálata, hiszen már ezer forintos áron is kaphatók jegyek. Azok pedig, akik megtehetik, köszönjük, ha a drágább jegykategóriákat választják. Mindkét szombaton lesz például gyerekkoncertünk, Prokofjev Péter és a farkasát Csákányi Eszter, Humperdinck Jancsi és Juliska meseoperáját Molnár Piroska hangján ismerhetik meg a családok. Idei kiemelt vendégünkkel, Maxim Vengerovval pedig a július 26-i koncertet követően lesz egy beszélgetés, ahol a közönség kérdéseire is válaszolni fog. Ennek ötletét egy sok évtizeddel ezelőtti beszélgetés adta, amely ugyanebben a teremben zajlott: Isaac Stern itt járt Budapesten és beszélgetést szerveztek vele, amelyet Vitray Tamás vezetett, s amelyen mi diákként voltunk jelen. Jómagam és Vengerov is később azon kevés fiatal közé tartoztunk, akiket Isaac Stern hajlandó volt tanítani. Ez egy érdekes kapocs, ami összeköt bennünket.
