A Springfestnek köszönhetően az Őrség ismét virágzik
A természet közelségére és a belőle áradó csendre, színekre figyelünk fel az Őrségbe érve. Első alkalommal rendezik meg itt a Fesztivál Akadémia Budapest tavaszi fesztiválját, a Springfestet, amely a méltán híres Virágzás Napjait éleszti fel. A háromnapos összművészeti fesztiválon a települések között barangolva a komolyzene és a népzene ünnepét, a lelassulást, a szakralitást, a valódi összekapcsolódást éljük át autentikus közegben, úgy, ahogy azt Bartók Bélától megtanultuk: „Csak tiszta forrásból.”
A Hang-szer-pajta épülete Lendvajakabfán Fotó: Csibi-Nagy
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Ahogy egyre távolodunk Budapesttől, az autópályát egyszer csak felváltják a kanyargós utak, amelyek apró településeken, mák-, kukorica- és búzaföldeken át vezetnek a szállásunkra, Márokföldre, amit csupán pár száz méter választ el a szlovén határtól. Itt zöld a táj, és hallani a természet minden hangját. Az Őrség vidékén járunk, amely kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális látnivalókban gazdag tájegysége hazánknak. Vas vármegye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelték a határvonalat, munkájuk fejében pedig különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Springfest egyik koncertjén a Szentgyörgyvölgy református templomban. Fotó: Csibi-Nagy
A Springfesttel új fejezet kezdődik a térség kulturális életében
A templom fakazettás mennyezetét 1829-ben Nemes Patkó András református tanító festette. A bejárat mellett található emléktáblán a következő felirat olvasható:
Minden ecsetvonása az élet szeretetét, a munka örömét és a hit biztonságát sugározza.
A templomba belépve erről a saját szemünkkel is meggyőződhetünk, a kékre festett mennyezetet sokáig csodáljuk a koncertre érkezőkkel együtt. Ozsváth Imre lelkész a felemelő koncert után úgy fogalmaz:
A református templomunk nyitott az Istent kereső emberekre és azokra, akik harmóniát keresnek. A most hallott művek is csodálatos harmóniát, az élet csodáját fogalmazták meg. A lelkész elmondása szerint az van harmóniában, aki nyitott Istenre, nyitott a másik emberre.
A szakrális élmény után az est másik fénypontja a Söndörgő szabadtéri koncertje Lendvajakabfán, az ország hetedik legkisebb településén, ahol takaros porták sorakoznak egymás mellett. Itt alakított ki igazi otthont családjának a hegedűművész házaspár, akik szívüket-lelküket tették bele az itt álló Hang-szer-pajtába is, amit még az esti koncert előtt megnézhetünk. Kelemen Barnabás igazi házigazdaként vezet körbe.
Ez a pajta a Springfestre készült el, bontott téglákból és fagerendákból épült azzal a céllal, hogy koncerteknek, előadásoknak adjon otthont, és a tanítványainkat is itt tudjuk majd oktatni
– árulja el, hozzátéve, hogy a hatalmas kert és a pajta is tökéletes helyszínt biztosít a zenetanuláshoz. Mire ezt kimondja, a Söndörgő zenéjét halljuk a távolból. A zenekar már játszik a szabadtéri színpadon, így odasietünk, és egy szalmabálán foglalunk helyet.
A harminc évvel ezelőtt, Szentendrén megalakult együttest nemzetközi színtéren is a világ legjobb világzenei formációi között tartják számon. Tamburára épülő, de a fúvós, ütős hangszerekre és harmonikára is kiterjedő hangszerelésével a Balkán legsűrűbb zenei rétegeit is hitelesen tudja megszólaltatni – és most sincs ez másként.
A naplementében cigány tamburazenét és balkáni dallamokat is játszanak. Húzzák a talpalávalót, a közönség pedig táncra perdül vagy a tábortűznél melegszik.
A Söndörgő naplementés koncertje a Springfesten. Fotó: Csibi-Nagy
Szombaton Prokofjev gyermekeknek írt szimfonikus meséjét, a Péter és a farkast Csákányi Eszter jellegzetes hangján és kiváló zenészek tolmácsolásában hallgatjuk a nyári napsütésben, ami után jólesik betérni a Hang-szer-pajta hűs terébe, hogy meghallgassuk Kassai Lajos lovasíjász mester gondolatait az életről és az íjászatról. Szerinte a mai világból a józan paraszti ész hiányzik a leginkább. Hiszen míg a városi embernek egy dologhoz kell értenie, addig a vidéki embernek mindenhez.
A komoly gondolatok után Csányi Sándor színművész Hogyan értsük félre a nőket? című előadása csempész mosolyt az arcunkra. Az egyszemélyes vígjátékban a színész sziporkázik, miközben számos kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, örömeiről. Ezt a hangulatot csak fokozza a Berecz István által vezetett táncház, amelyen a Harangláb együttes zenél, a lelkes közönség pedig csárdást és moldvait táncol. Az Örökös Aranysarkantyús-táncos pedig arra is képes, hogy megtáncoltasson minket is.
A vasárnapi programok közül Vecsei H. Miklós és Csorba Lóci A kis herceg című darabja hoz igazi felüdülést Pál István Szalonna és Bandája fellépése előtt. Hazainduláskor azon merengünk, hogy milyen nehezen hagyjuk itt ezt a mesebeli helyet, ahol megtapasztaltuk a „Csak tiszta forrásból” csodáját.
Talán minden művész álma az, amit Kelemen Barnabás és Kokas Katalin itt és most létrehozott: egy autentikus, természetközeli helyre elvinni a művészetet, és megmutatni, hogy a zene és a népművészet mennyire él, mennyire a miénk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.