A Springfestnek köszönhetően az Őrség ismét virágzik

A természet közelségére és a belőle áradó csendre, színekre figyelünk fel az Őrségbe érve. Első alkalommal rendezik meg itt a Fesztivál Akadémia Budapest tavaszi fesztiválját, a Springfestet, amely a méltán híres Virágzás Napjait éleszti fel. A háromnapos összművészeti fesztiválon a települések között barangolva a komolyzene és a népzene ünnepét, a lelassulást, a szakralitást, a valódi összekapcsolódást éljük át autentikus közegben, úgy, ahogy azt Bartók Bélától megtanultuk: „Csak tiszta forrásból.”

A Hang-szer-pajta épülete Lendvajakabfán Fotó: Csibi-Nagy

A templom fakazettás mennyezetét 1829-ben Nemes Patkó András református tanító festette. A bejárat mellett található emléktáblán a következő felirat olvasható: 

Minden ecsetvonása az élet szeretetét, a munka örömét és a hit biztonságát sugározza.

A templomba belépve erről a saját szemünkkel is meggyőződhetünk, a kékre festett mennyezetet sokáig csodáljuk a koncertre érkezőkkel együtt. Ozsváth Imre lelkész a felemelő koncert után úgy fogalmaz:

A református templomunk nyitott az Istent kereső emberekre és azokra, akik harmóniát keresnek. A most hallott művek is csodálatos harmóniát, az élet csodáját fogalmazták meg. A lelkész elmondása szerint az van harmóniában, aki nyitott Istenre, nyitott a másik emberre.

A szakrális élmény után az est másik fénypontja a Söndörgő szabadtéri koncertje Lendvajakabfán, az ország hetedik legkisebb településén, ahol takaros porták sorakoznak egymás mellett. Itt alakított ki igazi otthont családjának a hegedűművész házaspár, akik szívüket-lelküket tették bele az itt álló Hang-szer-pajtába is, amit még az esti koncert előtt megnézhetünk. Kelemen Barnabás igazi házigazdaként vezet körbe.

Ez a pajta a Springfestre készült el, bontott téglákból és fagerendákból épült azzal a céllal, hogy koncerteknek, előadásoknak adjon otthont, és a tanítványainkat is itt tudjuk majd oktatni

– árulja el, hozzátéve, hogy a hatalmas kert és a pajta is tökéletes helyszínt biztosít a zenetanuláshoz. Mire ezt kimondja, a Söndörgő zenéjét halljuk a távolból. A zenekar már játszik a szabadtéri színpadon, így odasietünk, és egy szalmabálán foglalunk helyet.

A harminc évvel ezelőtt, Szentendrén megalakult együttest nemzetközi színtéren is a világ legjobb világzenei formációi között tartják számon. Tamburára épülő, de a fúvós, ütős hangszerekre és harmonikára is kiterjedő hangszerelésével a Balkán legsűrűbb zenei rétegeit is hitelesen tudja megszólaltatni – és most sincs ez másként. 

A naplementében cigány tamburazenét és balkáni dallamokat is játszanak. Húzzák a talpalávalót, a közönség pedig táncra perdül vagy a tábortűznél melegszik.

A Söndörgő naplementés koncertje a Springfesten. Fotó: Csibi-Nagy

Szombaton Prokofjev gyermekeknek írt szimfonikus meséjét, a Péter és a farkast Csákányi Eszter jellegzetes hangján és kiváló zenészek tolmácsolásában hallgatjuk a nyári napsütésben, ami után jólesik betérni a Hang-szer-pajta hűs terébe, hogy meghallgassuk Kassai Lajos lovasíjász mester gondolatait az életről és az íjászatról. Szerinte a mai világból a józan paraszti ész hiányzik a leginkább. Hiszen míg a városi embernek egy dologhoz kell értenie, addig a vidéki embernek mindenhez.

A komoly gondolatok után Csányi Sándor színművész Hogyan értsük félre a nőket? című előadása csempész mosolyt az arcunkra. Az egyszemélyes vígjátékban a színész sziporkázik, miközben számos kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, örömeiről. Ezt a hangulatot csak fokozza a Berecz István által vezetett táncház, amelyen a Harangláb együttes zenél, a lelkes közönség pedig csárdást és moldvait táncol. Az Örökös Aranysarkantyús-táncos pedig arra is képes, hogy megtáncoltasson minket is.

A vasárnapi programok közül Vecsei H. Miklós és Csorba Lóci A kis herceg című darabja hoz igazi felüdülést Pál István Szalonna és Bandája fellépése előtt. Hazainduláskor azon merengünk, hogy milyen nehezen hagyjuk itt ezt a mesebeli helyet, ahol megtapasztaltuk a „Csak tiszta forrásból” csodáját. 

Talán minden művész álma az, amit Kelemen Barnabás és Kokas Katalin itt és most létrehozott: egy autentikus, természetközeli helyre elvinni a művészetet, és megmutatni, hogy a zene és a népművészet mennyire él, mennyire a miénk.