A Kárpátia expressz utasai átélhették a „boldog békeidők” vasúti utazásainak hangulatát

Hatalmas sípolással indult el a 424-es, Bivaly becenevű gőzmozdony vontatta Kárpátia expressz a Kelenföldi pályaudvarról. A nyolc kocsiból álló történelmi vasúti szerelvény a Trianon Múzeum szervezésében, a nemzeti összetartozás napja alkalmából indult Székesfehérváron át Várpalotára, fedélzetén autentikus vasúti személyzettel, hagyományőrző katonákkal és háromszáz utassal. Az utazás a Kárpátia expresszen és a múzeum egész napos rendezvényeinek programja mind a Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősítette.

A a 424-es, Bivaly becenevű gőzmozdony ünnepi díszben. Fotó: Pintér László/Trianon Múzeum

A kalauz is korhű egyenruhában terelgette az utasokat. Fotó: Pintér László/Trianon Múzeum

A vonat autentikus személyzetét a hagyományőrzők: kalauzok, katonai járőrök, a Magyar Királyi Csendőrség képviselői és a postamester alkotta, akik egy keretjátékot biztosítva időutazást tettek lehetővé az utasok számára. Székesfehérváron a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar és hatalmas tömeg várta a Kárpátia expresszt, majd a Hungarikum együttes zenéje színesítette az itt töltött időt. Várpalotán kaláccsal és pálinkával fogadták a vonat utasait, akik a Magyar Honvédség Veszprém Légierő Zenekar felvezetésével indultak a múzeumba. Az intézmény kertjében változatos kulturális programok fogadták az érkezőket: Ács János, Kuczmog Klaudia, Bencze Ilona, a Kiss Kata Zenekar és a Várpalotai Zeneiskola növendékei léptek fel, majd Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, író, a Trianon Múzeum nagykövete mondta el beszédét. 

Orbán János Dénes beszédet mond a rendezvényen. Fotó: Pintér László/Trianon Múzeum

Idézte a brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban 1927-ben megjelenő írását, amelyben a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. A Magyarország helye a Nap alatt. Igazságot Közép-Európának! címet viselő munka  arra a vezérgondolatra épült, hogy az első világháború után meghúzott térségbeli államhatárok egy újabb háborús konfliktust idézhetnek elő. A lord a trianoni békeszerződést a magyar etnikumot mélységesen sértő döntései miatt bírálta, s rámutatott arra, hogy a békeszerződés következtében olyan feszültség keletkezett a dunai régióban, amely akár háborús konfliktushoz is vezethet.  – 

Soha be nem gyógyuló sebhely Trianon említése– folytatta gondolatmenetét a Trianon Múzeum nagykövete– A nemzeti összetartozás napjának neveztük el azt a napot, amelyen megpróbáltak szétszakítani minket, de valójában kegyelemdöfést adtak annak a világrendnek, amely néhány évtized alatt igazi normalitáshoz vezethette volna el Európát, és Európa vezérletével az egész emberiséget. Ehelyett százmilliók halála és kálváriája lett a sorsunk. Bízunk abban, hogy a Kárpát-medence mindig is túlélő hely volt, nemhiába ömlött érte annyi drága vér

 – mondta többek között Orbán János Dénes. 

 A múzeum előtti téren megtekinthető volt A Kárpát-medence magyar borvidékei című látványos kiállítás, ugyanakkor Zichy-Apponyi pincében Vesztergám Miklós, Dankó Pista-életműdíjas tárogatóművész kíséretével exkluzív borkóstolót és borvásárt tartottak. A rendezvény ideje alatt a múzeum parkjában nemzeti könyv- ajándék- és kirakodóvásár várta az érdeklődőket.