A kedden megjelent kutatásban a korrupció elleni küzdelem érdekében aláírt OECD-egyezmény megvalósulását vizsgálta a TI 36 országban, és megállapították: közülük mindössze négy – Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok – mutatkozott aktívnak a kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában. Tizenegy ország kapott „közepes” értékelést, míg 21 állam – köztük Magyarország is – alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért – áll a kutatásról kiadott s az MTI-hez is eljuttatott sajtóanyagban, melyben Alexa Noémit, a TI magyarországi szervezetének vezetőjét is idézik. Szerinte valós politikai elkötelezettségre van szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.
A kutatásból kiderül, hogy a vizsgált országokban jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása vagy forráshiány hátráltatja a korrupció elleni harcot. A tanulmány az okok közé sorolja azt is, amikor nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva indokolják korrupciós ügyek ejtését. A Magyarországra vonatkozó megállapításokból Alexa Noémi azt emelte ki, hogy többnyire a megfelelő jogszabályok és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupcióellenes harc esélyeit. Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak, és ha a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények – tette hozzá a magyarországi szervezet vezetője. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországon idén 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult.
(MTI)
origo.hu
Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait
