Magyarország eddig 11,3 milliárd euró hitelt hívott le a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által megajánlott keretből, további 1,4 milliárd az IMF-től napokon belül megérkezik – így a pénzügyi tárca vezetője.
Ebből 8 milliárd eurót használtunk fel. A finanszírozási csomag nagyban hozzájárult a jegybank devizatartalékainak emelkedéséhez – közölte a pénzügyminiszter. A felhasznált 8 milliárd euróból az államadósság refinanszírozására, azaz a lejáró állampapírok kifizetésére, illetve visszavásárlására 6,5 milliárd eurót kellett fordítani, a többi a bankrendszer stabilitását segíti – tette hozzá. Oszkó Péter a banki tőke- és hiteljuttatáson belül említette a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) feltőkésítését, az OTP-nek, az FHB-nak és a Magyar Fejlesztési Banknak nyújtott hitelt, amit a későbbiekben természetesen visszakap a költségvetés.
A lehívott hitelek növelték a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékait, amelynek összege május végén már meghaladta a 26,6 milliárd eurót, szemben a szeptember végi 17,4 milliárd euróval. Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a nyugodt üzletmenet érdekében mekkora tartalékkal szükséges átadni a kormányzást, a pénzügyminiszter nem említett konkrét összeget, elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy Magyarország az államadósság terén ismét visszatérhessen a piaci finanszírozásra. A kérdés az, hogy a következő év második felében az állampapír-, illetve devizakötvény-kibocsátásból biztosítható-e annyi forrás, amely a lejáró adósság finanszírozásához és a 2009–2010-ben keletkező költségvetési hiány menedzseléséhez elegendő – fogalmazta meg a dilemmát. Oszkó Péter rögzítette, hogy ha a válságkezelő kormány végrehajtja programját – amelynek egyik legfontosabb eleme a 2010. évi adótörvények jövő heti elfogadása –, akkor felgyorsulhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. Ennek feltételeit már hónapok óta készíti elő az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azzal, hogy a diszkont kincstárjegyek esetében a kibocsátásnál már visszaállította a szokásos mennyiséget, az államkötvények piacát pedig fokozatosan építi visszavásárlásokkal, valamint kis mennyiségű, de rendszeres aukciókkal.
A külföldi kötvénykibocsátást előkészítő külföldi roadshow júliusban indul Frankfurtban, s folyatódik több európai nagyvárosban, Párizsban, Londonban, majd a nyár közepén a tengerentúlon – tette hozzá. „Ez a roadshow alkalmat ad arra, hogy bemutassuk azt a magyar válságkezelési módszert, amely a nemzetközi válságkezelésben unikumnak számít, hiszen nem előre menekülünk az adósságot növelve, éppen ellenkezőleg, őrizzük az alacsony hiányt, most lépjük meg azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyekre mások majd a válság után kényszerülnek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Véleménye szerint a magyar válságkezelési modell azt sugallhatja a külföldi befektetőknek, hogy Magyarország finanszírozása egyre alacsonyabb kockázat mellett valósulhat meg, amit a magyar államadósság kockázatát mutató CDS felár is jelez. A bizonytalansági tényezőt az jelentheti, hogy miként alakul a befektetők kockázatvállalási hajlandósága a világban, globális méretekben. Ha e téren is kedvezőek a folyamatok, akkor Magyarország egyre nagyobb mennyiséggel jelentkezhet a hagyományos állampapírpiacon és visszatérhet a külföldi kötvénypiacra – magyarázta Oszkó Péter.
(MTI, MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
