Bajnai úgy fogalmazott: „Egyelőre próbálom megérteni, hogy mi a szlovák kormány álláspontja.” Felidézte, hogy szombaton találkozott Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel Dabas-Sáriban, a magyarországi szlovákok napján, ahol a nyilvános találkozón a miniszterelnök-helyettes azzal „próbálta megnyugtatni, hogy a módosított nyelvtörvény nem a kisebbségek ellen jött létre, hanem egyszerűen rendezi Szlovákiában a nyelvhasználat kérdését”.
„Vasárnap meg azt hallottam, hogy a Dunán túlról áradó irredentizmus ellenében kellett ezt a törvényt védekező jelleggel meghozni; ez a két állítás egymásnak ellentmond” – tette hozzá a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar kormány álláspontja világos és nem új. A kabinet a készülő szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban már kifejtette a szlovák félnél, hogy az az európai jogi intézmények, egyezmények, kétoldalú szerződések szempontból aggályos, a végleges szövegnél azonban a lényegi aggodalmak megmaradtak. „Nem értem, hogy a 21. századi Európában, ahol már a határokat is sikerült lebontani, mi szükség van arra, hogy egyes népcsoportokat korlátozzanak abban, hogy használják az anyanyelvüket” – hangsúlyozta Bajnai.
A kormányfő szerint érthetetlen, hogy például ha a református egyház a híveinek a megengedettnél szélesebb körben, magyar nyelven tart misét, akkor ezért miért lehet akár ötezer eurós büntetést is kiszabni. „Ezek furcsa, az európai egyezmények szövegével ellenkező, inkább a 19. század, mint a 21. század irányába mutató javaslatok, amelyek mindenképpen zavaróak, érthetetlenek” – fogalmazott a miniszterelnök. Bajnai leszögezte: Magyarországon nincs meghatározó mértékben jelen az irredentizmus, nincs jelen a parlamentben, és a parlament demokratikus pártjai egyetértenek abban, hogy Magyarországnak nem irredentizmusra van szüksége.
„Nem a határokkal foglalkozunk, hála istennek, ezek most egyre légiesebbek már Európában, hanem azzal, hogy miként lehet minél jobb életkörülményeket és minél egyenlőbb, szabad viszonyokat teremteni Európában” – tette hozzá. Kijelentette: ebből a szempontból a nyelvtörvény visszalépés, ezért kritizálják azt, és ezért halasztották el a két ország közötti, egyébként indokolt találkozót. „Ez rossz, ez árt a szlovákiai magyaroknak, a magyar-szlovák kapcsolatoknak és a szlovákiai szlovákoknak is, hiszen olyan hangulat alakul ki, amely rontja az ország belső légkörét, az emberek közötti együttélést” – mondta Bajnai, hozzátéve: a magyar kormány minden fórumon megpróbál mindent megtenni, hogy ezeket a problémákat megoldják.
A német házelnökkel találkozott Bajnai
A gazdasági válság kezelésének eddigi tapasztalatait tekintette át Bajnai Gordon miniszterelnök és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke hétfőn – közölte a kormányszóvivői iroda hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint Bajnai Gordon a rövid megbeszélésen megerősítette, hogy Németország továbbra is kiemelt gazdasági partnere Magyarországnak. Ezért a magyar kormány célja a két ország közötti intenzív kapcsolatrendszer fenntartása a gazdasági-, a társadalmi-, az oktatási- és tudományos kapcsolatok területén, szövetségi és tartományi szinten egyaránt. A két politikus a megbeszélésen egyetértett abban, hogy a német cégek jelentős mértékű magyarországi jelenléte miatt a sikeres válságkezelés közös érdek – olvasható a közleményben.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.