Johannes Friedrich úgy fogalmazott, hogy a Páneurópai Piknikből olyan mozgás lett, amely minden határon túlrohant. „Ezen a helyen, ahol most állunk, repedezett meg húsz évvel ezelőtt a határ. Ahogyan egy gátszakadásnál a víz kihasználja az első laza helyet, és széles utat tör magának, úgy dőlt le a két világrészt elválasztó fal is. Mert az emberek elmentek a határig, addig a határig, ameddig szabad volt akkoriban, és tovább is, azokig a határokig, amelyek Európát önkényesen szétválasztották” – tette hozzá. A bajor püspök beszédében megemlékezett azokról az NDK-s emberekről, akik a szó szoros értelmében átléptek a határokon. Méltatta azokat a politikusokat, akik igyekeztek kifürkészni, hogy milyen mozgásterek vannak a változásra, így Németh Miklós akkori magyar miniszterelnököt és Horn Gyula külügyminisztert is megemlítette.
Johannes Friedrich e világrendeket megváltoztató lépések ellenére felhívta a figyelmet arra, hogy Európában új határok alakultak ki, például a szegények és a gazdagok között. Németországban és máshol, egyre inkább bizalmatlanságba ütköznek a migránsok. Az Európa erődítmény igyekszik elszigetelni külső határait, menedékkérőknek és menekülteknek ma alig van esélyük a kontinensen – mondta. A püspök feltette a kérdést: van-e már ok az ünneplésre? Válaszul azt mondta: korántsem minden határ és elválasztófal omlott le. Ahogyan Sopronpusztán megtörtént a fordulat első lépése, úgy a társadalmainkban és az egyházainkban meglévő elhatárolások és neheztelések leépítésének is folytatódnia kell, sok kis lépésben, hogy Európában növekedjen a béke. Amint akkoriban sokan, különböző módokon segítettek abban, hogy ledőlt a fal Európában, úgy az előítéletek és az elhatárolódás leépítése ma minden társadalom számára kihívás. „A politikát arra szólítjuk fel, hogy teremtse meg az ehhez szükséges keretfeltételeket” – mondta a püspök.
Az európai protestáns egyházak ma a határnyitást ünneplik, mert az hozzájárult Európában a megbékéléshez és a békéhez. Itt Sopronban, és mindenhol, ahol határokat bontanak, és választófalakat döntenek le, Krisztusra emlékezzünk, aki az ellenségeskedés falait semmisítette meg. Ő bátorítson bennünket elmenni a határokig – fogalmazott igehirdetésében Johannes Friedrick püspök.
A húsz évvel ezelőtti határnyitás emlékére tartott szabadtéri evangélikus istentiszteletet közvetítette a Magyar Televízió, az adást sugározták Ausztriában és Németországban is. A határzár felszámolása 1989. május 2-án kezdődött meg. Június 27-én Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter ünnepélyesen is átvágta a vasfüggönyt külföldi újságírók előtt. A vasfüggöny fokozatos lebontása nyomán átjárhatóvá vált határon 1989 nyarán egyre több keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba. Ezt a folyamatot tetézte az augusztus 19-én megrendezett Páneurópai Piknik. Hivatalosan 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, a határzár lebontása pedig 1990-ben fejeződött be.
(MTI)
