Kamerákkal rettentené el a BKV a bűnözőket

Érzékelhető, hogy nőtt a BKV járatain az atrocitások száma, de meg kell vizsgálni, hogy a BKV a jelenlegi jogi környezetben üzemeltethet-e térfigyelő kamerákat – mondta Jóri András adatvédelmi biztos csütörtökön.

MNO
2009. 07. 16. 9:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ombudsmant annak kapcsán kereste meg a távirati iroda, hogy a BKV közölte: az alkalmazottai elleni egyre szaporodó támadások megelőzése érdekében fel kell gyorsítani a fedélzeti kamerák felszerelését a járművekre, a cég „nem nézheti tétlenül munkatársai bántalmazását”. Jóri András emlékeztetett arra, hogy elődje, Péterfalvi Attila legutóbbi állásfoglalása szerint a kamerák használatára nincs lehetőség. Mint mondta, most azt vizsgálják gyorsított eljárásban, hogy változott-e a rendszer kialakítása, és az beilleszthető-e a mostani jogszabályi környezetbe. Tájékoztatása szerint a vizsgálat a nyáron befejeződhet. Hozzátette, hogy bár a közlekedési társaság ismerte a volt adatvédelmi biztos állásfoglalását, mégis elkezdte a kamerák telepítését, ami „barátságtalan lépés volt”. Kiemelte: az esetek számának növekedése csökkenti az emberek biztonságérzetét, s az adatvédelem nem akadályozhat legitim bűnmegelőző intézkedéseket. Alaposan meg kell azonban vizsgálni, hogy „más útra terelhető-e a bűnmegelőzés”, mert ha egyszer engedélyezték a térfigyelő kamerákat, akkor már „nincs visszaút”. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy nincs lehetőség a kamerák használatára, akkor „el lehet (...) gondolkodni azon, hogy a jogi környezet jó-e így” – közölte Jóri András.

Hangsúlyozta, hogy adatvédelmi biztosként a jelenlegi jogi előírásokat kell érvényesítenie, ám ha a vizsgálat eredményeként felmerül a törvénymódosítás igénye, akkor a módosításban közre fog működni.

Balogh Zsolt, a BKV általános és műszaki vezérigazgató-helyettese az ombudsman által elmondottakra reagálva azt mondta: a személy- és vagyonbiztonság gyakorlati megteremtésére van szükség a jelenlegi körülmények között, nem a személyiségi jogok elméleti védelmére. „Nem sokat tud kezdeni személyiségi jogok elméleti védelmével az, akit valós jogsérelem ér járművünkön” – tette hozzá. Közlése szerint eddig a BKV megtett minden tőle elvárható lépést a társadalmi összefogás előmozdítása érdekében, ám a járművezetőik, ellenőreik és más munkatársaik elleni támadások száma nem csökkent, sőt inkább nőtt az utóbbi időben, ezért azonnali lépéseket kellett tenniük.

Úgy vélekedett, a kamerák felszerelésével nagyobb lesz a biztonság, hiszen egy megfigyelt területen kisebb az esély a bűnelkövetésre, ugyanakkor megteremtik a lehetőségét annak is, hogy a rendőrség hatékonyan felderítse a mindezek ellenére előforduló bűneseteket. Balogh Zsolt hangsúlyozta: a biztonság megteremtésének alternatív lehetőségei közül pénzügyi szempontból a járművek bekamerázása messze a legkedvezőbb, és jogi szempontból is megvalósítható úgy, hogy ne járjon a személyiségi jogok indokoltnál nagyobb korlátozásával. Mint hozzátette, az utasok figyelmét minden esetben felhívják arra, hogy a területen kamera működik, annak felvételeit pedig csak indokolt esetben és csak a hatóságok számára teszik megismerhetővé egy feljelentés nyomán elrendelt nyomozás során. A felvételeket 72 órán belül automatikusan letörlik a berendezések. Amennyiben bűncselekmény esetén a felvételeket felhasználná a nyomozó szervezet, akkor a felhasználás folyamatát és módját – előre rögzített és szabályozott módon – a rendőrség felügyelné.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.