Seres Mária elmondta: arra kérik a testületet, hogy vizsgálja felül azt a rendőrségi határozatot, amellyel megakadályozta a Civil Mozgalom múlt hétre tervezett élőláncát a Parlament előtt. A megmozdulással tiltakozni akartak az Alkotmánybíróságnak (AB) a képviselők költségtérítéséről szóló népszavazás megtartását elutasító döntése ellen.
Az AB július közepén hozott határozatában kimondta, hogy az Országgyűlés június 29-én olyan törvényeket fogadott el, amelyek érintették az elrendelt népszavazás tárgyát. E törvények elfogadása a testület szerint olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát, ezért az AB az Országgyűlésnek a korábbi, a népszavazást elrendelő határozatát megsemmisítette.
Seres Mária elmondta: a fenti döntéssel nem értenek egyet, sőt jogtalannak és törvénytelennek tartják az egész folyamatot, mert úgy vélik, a politikusok beavatkoztak a népszavazásba és az AB-nak ezt a folyamatot le kellett volna állítania.
Kiemelte, az élőlánc egy csendes demonstráció lett volna, körülbelül háromszáz ember részvételével, a rendőrség azonban elutasította annak megtartását azzal az indokkal, hogy mérlegelniük kell a megmozduláson részt nem vevők mozgásszabadságát. A CM elnöke hozzátette: a rendőrség felajánlott más helyszínt, de ő ezt „nevetségesnek” tartja, és úgy véli, a Parlament előtti tér egy jelképes helyszín, egyfajta „üzenet” lett volna a képviselőknek. Úgy látszik, a Kossuth téren egy csendes, gyertyás rendezvényt nem lehet megtartani, hangos, több tízezres megmozdulásokat viszont igen – mondta.
Seres Mária beszámolt arról, hogy a Civil Mozgalom véradásra szólítja fel a velük szimpatizálókat. A hétfői sajtótájékoztatót is azért szervezték a Karolina úti vérellátó központ elé, mert terveik szerint a tájékoztatás után vért adtak volna. Elmondása szerint azonban a vérellátóban azt a tájékoztatást kapták, hogy nem lehet fotót és vágóképet készíteni az épületen belül.
origo.hu
A Pride-hatás
