Zárt ajtók mögött beszélik meg bajaikat a szocialisták

A nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen tanácskozna az MSZP szombati kongresszusa – tudta meg a távirati iroda több forrásból csütörtökön. A kongresszust a XIV. kerületi Vasúttörténeti Park Mozdonyfordítójában rendezik meg a szocialisták.• „Ifjútörökök” az MSZP-ben – Ellentámadás a kongresszuson?• Tartalmi és értékválasztási korlátokat emleget Kiss Péter

A közcélú foglalkoztatás bővítését, a szociális kríziskezelő program folytatását, az ápolási díjban részesülők tevékenységének munkaviszonyként való elismerését kéri majd többek között az MSZP szombati kongresszusa a kormánytól – derül ki a távirati iroda birtokába került dokumentumból. A javaslatok között szerepel, hogy azok számára, akiknek az egyetlen munkalehetőség a közmunka, ott az Út a munkához program keretében a közcélú foglalkoztatást terjesszék ki az önkormányzatok helyi közösséget szolgáló céljainak támogatására. Az MSZP kezdeményezi, hogy a kormány az Európai Unió által biztosított forrásokból indítson legalább száz romatelep felszámolására programot az ott élő romák közmunkájával, mentorálással, és képzésével.

A zárt ülés elrendeléséről a kongresszus kezdetén dönt a több mint 680 küldött, többségüknek támogatni kell a párt ügyrendi bizottságának javaslatát. Az országos elnökség napirendként azt javasolja, hogy elsőként az MSZP helyzetét értékeljék, majd vonják meg a kormányzati munka mérlegét. Ezt követően vitassák meg a 2010-es választásokra való felkészülés tartalmát és menetrendjét, valamint a baloldali politika új feladatait. A távirati iroda értesülései szerint vitaindítót mond Lendvai Ildikó pártelnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Mesterházy Attila, a parlamenti frakció vezetője. A tervezett menetrend szerint a küldöttek több mint hat órában vitázhatnak ezekről a témákról, ezután az országos elnökség, figyelembe véve az elhangzottakat, kialakítja a kongresszusi határozatot, amelyről szavaznak.

A következő időszak politikai menetrendjéről még pénteken, egy nappal a kongresszus előtt is egyeztetnek: először a küldöttcsoportok vezetői, majd az országos elnökség. Ezen tanácskozásokon dőlhet el, hogy a korábban nyilvánosságra került forgatókönyvből melyiket támogatja a többség. Az első változat szerint a szombati kongresszuson nem foglalkoznának személyi kérdésekkel, így a bizalmi szavazással sem. A párt legfelső döntéshozó testülete kibővítené a párton belüli együttműködés kiszélesítésére alkalmas országos választási bizottságot (ovb), amely a választásokig stabil személyi összetételben működik. Emellett kitűznék a következő kongresszus időpontját, amely a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadása után, november végén lehet.

Ez a kongresszus fogadná el az MSZP választási programját, döntene a miniszterelnök-jelöltről, országos listát állítana, illetve határozna az új elnökségről is. Utóbbihoz módosítani kell a párt alapszabályát, hiszen az felmenő rendszerű tisztújítást ír elő. A második alternatíva szerint nem lenne tisztújítás a következő választásig, azaz hozzávetőleg áprilisban tartanák meg azt. Ősszel is lenne kongresszus, de az csak az országos listáról, a miniszterelnök-jelöltről és a programról döntene. E forgatókönyv szerint is kibővülne az ovb. A harmadik variáció az lenne, hogy a szombati kongresszuson lenne bizalmai szavazás, majd ennek eredményeként később az elnökséget érintő tisztújítás is. A negyedik menetrend úgy szól: szombaton teljes, alulról felfelé menő tisztújításról döntenek a küldöttek.

A távirati iroda úgy tudja, hogy a budapesti szocialisták levélben kérték Lendvai Ildikótól, hogy a pénteki küldöttcsoport-vezetői értekezleten a döntéseket a küldöttcsoportok létszámával arányosan hozzák meg, vagyis a nagyobb létszámarányú csoportok – például megyék vagy a frakció – szavazata nagyobb súllyal esne latba a forgatókönyv kiválasztásánál.

Az MSZP 2001-ben már tartott nagyrendezvényt a Mozdonyfordítóban. Medgyessy Péter akkori kormányfőjelölt itt hirdette meg programját. A „hétigenes” program lényege az volt, hogy igent kell mondani a közös jólétre és a szabadságra; az erősek gyengék iránti felelősségére; a munka és a teljesítmény becsületére; a nemzetért, a családért érzett felelősségre; a döntésekben való érdemi részvétel lehetőségére; a félelem nélküli, biztonságos életre; valamint a politikai hatalom korlátozására és ellenőrzésére.

(MTI)