„Nyilvánvalóvá kell tennünk, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz való ragaszkodás egyetlen dolgot jelent, küzdelmet a lelkekért” – mondta az EP-képviselő a Pünkösdváró Európa címmel Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a pártelnök. Európa akkor lesz igazán erős, ha a szomszédos népek tisztelni fogják egymást – tette hozzá. Húsz évvel ezelőtt nem azért vettünk részt a rendszerváltásban, hogy egy kommunisztikus diktatúra helyet most egy nacionalista diktatúra jöjjön létre – hangsúlyozta Csáky Pál.
A mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek – jelentette ki Tőkés László vasárnap este a szegedi dómban. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta az EP-képviselő. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.
A nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke vasárnap este a szegedi dómban. „A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál” – mondta az EP-képviselő. „Be fogjuk bizonytani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” – közölte a politikus, aki ígéretet tett rá, a maga eszközeivel mindent meg fog tenni az Európai Parlamentben a diszkriminatív jogszabály ellen.
A találkozó végén elfogadott zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi Dómban összegyűlt tagjai és képviselői „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek. A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, "annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól" – áll a nyilatkozatban. "Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény – sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása – nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít" – olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem a európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák-magyar ügy. A találkozó résztvevői "ugyanebben az értelemben" utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángómagyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyarveréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
