Ficsor beismerte: az NBH hibázott + Videó

A nemzetbiztonsági szolgálatoknak fontos szerepük volt az elkövetők felderítésében, de a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a gyanúsítottak neve – ismertette a romagyilkosságok feltételezett elkövetőinek elfogása után általa elrendelt vizsgálat összefoglalóját Ficsor Ádám. Ide vezet az, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatokat pártpolitikai célokra használják, mert nem jut erő az érdemi munkára – mondta el Demeter Ervin, a bizottság fideszes elnöke.   • 2,5 milliós profi fegyverük volt, mégis vadászpuskákkal ölték a romákat? + Kép • A sorozatgyilkosságokról tájékozódik ma a bizottság

Tekintse meg a hírTV felvételét

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülése után a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a hibák között említette, hogy az NBH jogi főosztálya nem továbbított egy javaslatot, amely külsőengedély-köteles ellenőrzés kiterjesztésére vonatkozott. Megállapították azt is, hogy aki Debrecenben foglalkozott az üggyel, nem kellő alapossággal végezte a munkáját.

A miniszter arról is beszélt, hogy az NBH többször adott információt a rendőrségnek a lehetséges elkövetőkről, de K. István nem került be ebbe a sorba, holott az adatok alaposabb elemzésével felmerülhetett volna a neve.

Felvethető a főigazgatói felelősség

Egyúttal fény derült néhány „nem kis jelentőségű, de (...) procedurális dologra is” – közölte Ficsor Ádám -, ezekben az ügyekben a főigazgató ad majd ki utasításokat. A miniszter a volt főigazgató felelősségét firtató kérdésre azt mondta: olyan nem volt, hogy egy információt „Laborc Sándor tett rossz útra”, de „amikor rendszerszintű hibákról beszélünk, nyilvánvalóan felvethető a főigazgatói felelősség”. Arra a kérdésre, hogy hány embert vonhatnak felelősségre az ügy kapcsán, annyit felelt, hogy „két-három olyan kollégáról van szó, aki az üggyel ügyintézőként foglakozott és két vagy három vezetőről”. A debreceni hibáról azt mondta, hogy ott nem leállították az eljárást, hanem lejárt a határideje, pedig még nem kellő alapossággal tártak fel minden tényt, ezért meg kellett volna hosszabbítani az eljárást a későbbi gyanúsítottal szemben.

Kijelentette: „azt kifejezetten nem állítom”, hogy ha ezeken a pontokon másként jártak volna el, akkor az más eredményre vezetett volna, de találtak olyan pontokat, ahol lehetett volna több erőfeszítést tenni. A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban az is szerepel, hogy az NBH államtitoksértés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az augusztus végén az internetre felkerült, általuk összeollózottnak minősített írás miatt. A vizsgálat megállapította, hogy a cikk „nem az NBH-ban készült hivatalos dokumentum”, de több ponton „azonosságot mutat az NBH-ban keletkezett”, minősített, államtitkot képező iratokkal.

Megelőzhették volna a gyilkosságok jelentős részét?

A nemzetbiztonsági bizottságot vezető Demeter Ervin (Fidesz) bejelentette, hogy a szabad demokrata Gulyás József javaslatára, az ellenzéki pártok támogatásával elindítanak egy tényfeltáró bizottsági vizsgálatot. A fideszes politikus megjegyezte, megerősödött az a vélekedésük, hogy ha az NBH az elvárható gondossággal és hozzáértéssel végzi a munkáját, akkor „vagy a sorozatgyilkosságok vagy azoknak jelentős része megelőzhető lett volna”. Kijelentette: „ide vezet az, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatokat pártpolitikai célokra használják, mert nem jut erő az érdemi munkára”. Az elmúlt években azt tapasztalták, hogy az úgynevezett szélsőséges csoportok felderítése területén a szolgálatok tevékenysége eltolódott a radikális politikai csoportosulások, tehát a kormányt „hangosan, durván, illetve jogsértően szidók felé”, azokra pedig nem jutott elegendő energia, akiknek a magatartása alkotmányos gondokat vet fel – mondta Demeter.

Közölte: a parlamenti bizottságot korábban úgy tájékoztatták, hogy az utóbbi szervezetekre kiemelt figyelmet fordítanak a szolgálatok, de azok nem alkalmasak terrorcselekmények végrehajtására. Ezzel szemben megállapítható, hogy a gyanúsítottak szélsőséges szervezetekhez voltak köthetők ” tette hozzá. Demeter Ervin azt mondta, hogy az NBH-nak még fel kell tárnia az ügy hátterét, a motivációt, a logisztikát és a támogatókat. Kérdésre hozzátette: arról nem tájékoztatták őket, hogy kik lehetnek az elfogottak támogatói. A bizottsági vizsgálattól azt várják, hogy olyan működési és vezetési rend alakul ki a szolgálatoknál, amely nyomán középtávon már elérhető lesz, hogy egy ilyen bűncselekmény-sorozatot meg lehessen előzni – tette hozzá a fideszes politikus.

Tóth: egy-egy területen voltak érdemi hibák

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja, Tóth Károly közölte: a miniszter érdemi vizsgálati jelentést ismertetett, és világossá tette, hogy a szakszolgálat kimagasló munkát végzett, az NBH munkájában viszont „egy-egy területen voltak érdemi hibák”. Minden bizottsági tag egyetértett abban, úgy kell megerősíteni a szolgálatokat, hogy a hasonló ügyeket, amennyire lehet, már a tervezés fázisában fel lehessen deríteni – mondta. Tóth Károly hozzátette: „ehhez képest a legvégén egy zseniális ötlettel hátraarcot hajtottak végre az urak”, elfogadták, hogy a bizottság folytasson vizsgálatot arról, történtek-e szakszerűtlen lépések az NBH-nál – pedig ezt a miniszteri vizsgálat már megerősítette.

Gulyás József viszont arról beszélt, hogy a klasszikus nyomozás eredményes volt, ezért az abban részt vevőket elismerés illeti, de az NBH által végzett munka „nem volt kielégítő, bizonyos értelemben elégtelen volt”. Közölte, hogy a minisztertől kapott tájékoztatás abban erősítette meg, hogy indokolt egy ténymegállapító vizsgálat.

A kereszténydemokrata Simicskó István azt mondta, hogy az elmúlt időszakban hibázott az NBH, valamint a szolgálatokat felügyelő miniszter és nem tisztázott az ügy háttere, ezért is támogatták a szabad demokrata képviselő javaslatát. Közölte: az előző és a jelenlegi miniszter, valamint a volt főigazgató felelőssége is tetten érhető abban, hogy ilyen helyzetbe került az NBH.

(MTI)