XVI. Benedek pápa július 3-án hagyta jóvá azt a dekrétumot, amely elismeri többek között Meszlényi Zoltán vértanúságát. A szentmisén jelen lesz Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa – írták.
Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá. 1917-től Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke.
XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ekkortól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. A kommunista államhatalom egyházellenes támadásainak során az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án tartóztatták le, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték. Ekkor lett Meszlényi Zoltán az egyházmegye érseki helynöke.
Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri új köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
