Két út lehetséges: Magyarország államközi pert kezdeményezhet az Európai Bíróságnál, ha úgy véli, hogy egy polgárát a közösségi normák megszegése miatt jogsérelem érte. A másik út: az állam az Európai Tanács keretében működő konzultatív testülethez, a Velencei Bizottsághoz fordul. Ennek csak szimbolikus jelentősége lenne, mert ez a független szakértőkből álló grémium csupán a véleményét fejtheti ki, kötelező erejű döntést nem hozhat.
A szakértő szerint a schengeni jegyzőkönyv meghatározza a kitiltás feltételeit, eljárási rendjét. Vagyis: az ilyen döntést határozatban kell meghozni, indokolással ellátni, amit Sólyom tervezett szlovákiai magánlátogatása előtt csak egy diplomáciai jegyzék helyettesített. Ez pedig ellentétes a közösségi joggal. Így a perindításra van lehetőség – erről kizárólag a magyar kormány dönthet –, bár ez az EU-ban szokatlan, de éppen ezért akár hatásos lépés is lehet, hiszen egy másik tagállammal szemben benyújtott kereset önmagában is nagy nemzetközi érdeklődést keltene. Igaz viszont, hogy elégtételt – kedvező ítélet esetén – az ügyek hosszú átfutási ideje miatt esetleg csak néhány év múlva szolgáltatnának.
A verdikt egyébként csak az esetleges jogsértő magatartás abbahagyására szólítana fel – ismerteti a Népszabadság. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, Kumin Ferenc a napilap kérdésére, szorgalmazzák-e, hogy a magyar állam indítson pert, azt válaszolta: semmilyen módon nem kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra ebben az ügyben. Leszögezte ugyanakkor, hogy az államfő bátorít minden lépést, amely a helyzet tisztázását szorgalmazza.
(MTI/Népszabadság)
