Nem új keletű az a vita, hogy az egészségügyi ellátásokra fordítható források elegendőek-e vagy sem. 2004-ben vezették be az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot (tvk), amely meghatározta, hogy egy-egy intézmény hány beteg után kap biztosan pénzt, az efelett ellátott páciensek után pedig degresszíven fizetett a biztosító. Majd 2005-től ez a technika annyiban változott, hogy a meghatározott intézményi maximum felett ellátott betegekért egyáltalán nem fizetett az egészségpénztár. A kórházvezetők már ekkor jelezték, gond lesz a kórházak költségvetésével, hiszen beteget elküldeni nem lehet arra hivatkozva, hogy nem fizet utánuk a biztosító, továbbá úgy vélték, a nem sürgős beavatkozásoknál nőnek majd a várólisták. A kórházvezetők folyamatosan kritizálták a tvk-t.
Több év után idén áprilisban változtattak a finanszírozáson. Az új rendszer lényege, hogy a kórházak a tavalyi teljesítményük 70 százalékáig megkapják az időközben megemelt alapdíjat, a fennmaradó 30 százalékot pedig úgynevezett lebegő rendszerben osztják szét, figyelembe véve az összkórházi teljesítményeket. Székely Tamás egészségügyi miniszter akkor azt mondta, ebben a rendszerben nem lesz kifizetetlen ellátás. A kórházvezetők szerint azonban ebben a finanszírozási formában a 30 százalékra eső pont/forint érték nagyon kevésnek bizonyult, jóval százezer forint alatt marad, ami kórházanként több százmilliós kiesést jelent. Több szakmai szervezet szerint a rendelkezésre álló pénzből nem lehet elfogadható színvonalon működtetni a kórházakat.
Ezt követően Székely Tamás tárcavezető azt közölte, októbertől az év hátralévő részében bevezetik a fix finanszírozást a kórházaknál, a részleteket kidolgozzák, a tervet pedig véleményezésre megküldik a szakmai szervezeteknek. Egy hét múlva a szakmai szervezetek bejelentették, nincs elég pénz az idén az egészségügyi intézmények működtetésére, és a szaktárca által megküldött finanszírozási rendelettervezet elfogadhatatlan. Kifejtették: a működőképesség feltételének tartják az év közben 13,5 milliárd forint zárolásának azonnali feloldását, és további 12 milliárd forintnyi többletjuttatást. Mint közölték, nem a finanszírozási rend megváltoztatására van szükség, hanem elegendő forrásra, hogy ki tudják fizetni a béreket, a közüzemi és a beszállítói számlákat.
Az érdekképviseletek figyelemfelhívó és tiltakozó akciósorozatot is kilátásba helyeztek, ha kéréseiket a kabinet nem teljesíti. E szerint előbb zöld zászlókkal, szalagokkal demonstrálnak, később nem írnák alá az új finanszírozási szerződést, de éhségsztrájkolni is hajlandóak, végső esetben pedig korlátoznák egészségügyi szolgáltatásaikat. A következő tárgyalási fordulón egyfajta megállapodás-tervezetet fogadtak el a felek, amely szerint egyebek mellett bázisfinanszírozást vezetnek be október elsejével. Székely Tamás akkor azt közölte: a megállapodás akkor lép hatályba, ha a szervezetek jóváhagyják a dokumentumban foglaltakat. Mint mondta, „a megállapodás arról szól: a kormány nem zárkózik el attól, hogy többletfinanszírozást biztosítson az egészségügy részére”. Kiderült, a tárca ajánlata 4,5 milliárd forint.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a szakmai szervezetek javaslatot tesznek az általuk fenntarthatónak vélt struktúrára és az általuk finanszírozhatónak gondolt teljesítményekre is. A kórházszövetség elnöke közölte, ha aláírják a megállapodást, akkor nem tartják meg az október 7-ére tervezett kórházi megmozdulásokat. Az ezek után tartott tárgyalási forduló után sem közeledtek az álláspontok. A kórházak nem kapják meg az általuk kért 25,5 milliárd forintot, de nem is fogadják el a tárca által javasolt 4,5 milliárd forintot. Az eredménytelen tárgyalások nyomán a kormányzat nem vezeti be a bázisfinanszírozást. A szervezetek ekkor már úgy vélték, nem feladatuk javaslatot tenni a struktúrára, a kötelezően elvégzendő teljesítmény nagyságára. Szeptember 24-én zöld zászlót tettek ki a magyarországi kórházak többségében, a dolgozók pedig ruhájukra zöld szalagot tűztek; első lépésként ezzel hívták fel a figyelmet az intézmények pénzhiányára. Egyelőre nem körvonalazódik megegyezés,
Oszkó Péter pénzügyminiszter időközben kijelentette, nem költhet többet az egészségügy a tervezettnél, a költségvetésnek nincsenek szabad forrásai, tehát az egészségügynek adott többletpénzt máshonnan kell elvenni.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpont programvezetője azt mondta, a tavalyihoz képest idén mintegy 60 milliárd forinttal kevesebb az egészségügyi forrás. Tavaly 757 milliárd forint állt rendelkezésre, idén pedig 727 milliárddal nyitott a kassza – mondta. A 30 milliárdos mínuszt növelte a válság miatt évközben zárolt 13,5 milliárd forint. Emellett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 20 milliárd forintot előrehozott az év második felére szánt forrásokból, hogy az intézményeknek kevésbé legyen megrázó a kivonás.
(MTI)
