A Trianon-trauma feldolgozását ajánlotta a szlovák nagykövet

Szlovákia a lehető legtöbb jogot biztosítja a magyar kisebbségnek – mondta el Peter Weiss, Szlovákia hazánkba delegált nagykövete egy hétfő esti, budapesti rendezvényen. A nagykövet szerint fontos lenne, hogy feldolgozza Magyarország a Trianon-szindrómát. Weiss szerint a nyelvtörvény nem tekinthető a magyarság ellen tett lépésnek. Az MNO kérdésére a diplomata kijelentette, hogy hazája soha nem fogja elismerni Koszovót.

Az 1952-ben született Peter Weiss a kilencvenes években egy ideig a szlovák parlament külügyi bizottságát vezette. Politológusként különböző szlovák és cseh lapokban aránylag gyakran közölt cikkeket a szlovák–magyar kapcsolatokról is. Ezekben rendszeresen bírálta a nacionalizmust, amely szerinte mindkét oldalon jelen van.

Szlovákia történetében az egyes választások mindig fontos fordulópontot jelentettek – mondta el Peter Weiss. 1998-ban a fő kérdés az volt, hogy az ország a meciari úton halad tovább, vagy megkezdődik az európai integráció – tette hozzá. Weiss szerint 1998-ban az integráció mellett döntött Szlovákia, amely elvezetett a NATO- és az EU-csatlakozásig. 2006-ban a korábbiaktól eltérően Szlovákiában komoly tét nélküli voksolás zajlott le, melynek eredményeképpen a Robert Fico vezette szociáldemokrata párt lett a koalíció meghatározó szereplője – mondta Weiss az Antall József Alapítvány által szervezett nagyköveti klubban. A nagykövet szerint a 2010-es választások tétje kétféleképpen ragadható meg. Egyrészről az egyik kérdés, hogy a jobboldali pártok képesek lesznek-e az összefogásra, amelyet a nagykövet szerint jelentősen megnehezít a Magyar Koalíció Pártja és a Híd közötti ellentét. Másrészről Weiss úgy látja, a gazdasági válság miatt kérdéses, hogy a Smer képes-e megmaradni olyan erősnek a baloldalon, mint jelenleg, és adott esetben képes lesz-e egy másfajta koalíció létrehozására.

Megroppant az autóipar

A gazdasági válságot nem lehet leírni egy-két tényező alapján – vélte Weiss. A nagykövet szerint a szlovák gazdaság korábban alapvetően az exportra épült, azon belül is az autóiparra. A válság miatt a fő húzóágazat jelentős veszteségeket szenvedett el és komolyabb fellendülés nem várható a német gazdaság fölíveléséig – tette hozzá. A növekvő munkanélküliségről kifejtette, hogy annak egy része abból származik, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után sok szlovák fiatal hagyta el az országot, de a nyugati országok gazdaságainak leállásával kénytelenek voltak hazajönni, így ők is növelik az állástalanok számát, mely korábban alacsonynak volt tekinthető. A nagykövet bízik benne, hogy az államháztartási hiányt 2011-re sikerül ismét 3 százalékra csökkenteni.

Átmehetett volna a hídon Sólyom?

A Sólyom-látogatás kapcsán kifejtette, hogy az elnök nem volt magánembernek tekinthető. Weiss szerint Sólyom átkelhetett volna a hídon. A diplomata sérelmezte, hogy a komáromi szoboravatásra csak magyar vendégeket hívtak, valamint kevés volt az információ az elnöki vizitről.

Zavaróak a Nagy-Magyarországos pólók

Weiss úgy látja, a problémák megbeszélésének a színtere az lenne, hogy a szlovákiai magyar kisebbség és a kormány vitassa meg a nézetkülönbségeket. A nagykövet nem örül annak, hogy az Európai Unióban a magyar–szlovák ellentétekről hallani csak. A jelenlegi kisebbségi jogokat a lehető legnagyobb kedvezményeknek nevezte Weiss. Nagyon károsnak tartja a diplomata, hogy sokan Nagy-Magyarországos pólókat és térképeket tartanak maguknál, valamint hogy sok politikus előszeretettel használja a Felvidék szót, ami szerinte joggal irritálja a szlovákságot. „Fel kell dolgozni mindkét félnek, hogy Trianon a magyarság számára az egyik legnagyobb kudarc, míg a szlovákság számára történelmi siker.” Weiss bízik abban, hogy a több évszázados francia–német vagy német–lengyel ellentéthez hasonlóan a szlovák–magyar viszony is rendeződni fog, amihez csak a folyamatos párbeszéd vezethet el.

Miért nem aggódunk a saját kisebbségeink miatt?

Weiss felidézte Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsman egy korábbi nyilatkozatát, mely szerint Magyarországon nincsen kisebbségi politika. Föltette a kérdést, hogy ennek fényében Magyarország miért nem aggódik a saját hazájában élő kisebbségek miatt, de ezzel szemben ezt elvárja a szomszédos országoktól. Az autonómiáról kifejtette, hogy annak megadása esetén teljesen rendezetlenné válna a Szlovákia déli részén élő 20 százaléknyi szlovák népesség helyzete. A nyelvtörvényről elmondta, hogy azt előbb el kellett volna olvasni és csak utána megfogalmazni vele szemben a bírálatot. Weiss úgy vélte, a tervezet nem irányul a magyarok ellen és összhangban van a nemzetközi szabályozásokkal.

Kérdésünkre, hogy Szlovákia mikor fogja elismerni Koszovót, úgy felelt: soha. „Azért nem fogjuk elismerni, amiért Dél-Oszétiát és Abháziát sem” – tette hozzá.