A pár, egy kaposmérői férfi és a lellei nő még évekkel ezelőtt kötött eltartási szerződést a férfi idős nagynénjével. Az idős asszony Balatonlellén éppen kertszomszédja volt a nőnek. Kezdetben el is látták a nénit. Később azonban a férfi úgy döntött: visszamegy Kaposmérőbe, ahol gazdálkodott. Nagynénjét ott hagyta élettársára. Az idős asszony gondozása egyre nehezebbé vált.
Tavaly nyáron egy keddi napon elesett a szobájában. A szerencsétlen idős nő napokig feküdt a szőnyegen saját ürülékében. Eltartója nem emelte fel, nem hívott hozzá orvost. Csak egy kis tejet és vizet adott neki szívószálon át, és időnként ránézett. Közben folyamatosan hívogatta élettársát, hogy utazzon oda. A férfi azonban közölte: nem hagyhatja ott az állatait. Végül négy nappal később, szombaton ment el Balatonlellére, akkor felemelte a csonttá soványodott, legyengült asszonyt, és mentőt hívtak hozzá. Az idős nőnek akkor már üszkösödésekkel, fekélyekkel volt tele a teste, az arca beleragadt a szőnyegbe.
A tárgyaláson a nő azt mondta: azért nem emelte fel az idős nagynénit és azért nem hívott hozzá segítséget, mert élettársa beleegyezése nélkül nem mert. Mindenképpen meg akarta várni a férfit, aki viszont azért nem ment, mert féltette az állatait, s mert azt hitte, az idős asszony csak „szimulál”. Egyébként azt is elmondták: az idős néninek meglehetősen nehéz természete van, gyakran veszekedtek, különösen az unokaöccsével.
(sonline.hu)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.