Navracsics: Csak becsületesen, megalkuvás nélkül éri meg élni

Az aradi vértanúk a „magyar ügyért” adták életüket, ami a szabad, független és polgári Magyarországot jelentette – mondta Navracsics Tibor kedden, a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót városrészben tartott ünnepségen. • Detektoros kapuk az aradi vértanúk 160. évfordulóján

A Fidesz frakcióvezetője Batthyány Lajos szobránál a 160 évvel ezelőtt kivégzett első magyar miniszterelnökre és a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve hangsúlyozta: a „magyar ügyért” nemcsak „magyar származású magyar emberek” adták életüket, hanem a „nem magyar származású, de magukat magyarnak valló emberek is”. Éppen azért vallották magukat magyarnak, mert azonosultak a „magyar üggyel”, ami 1848/49-ben és különösen 1849. október 6-án „az emberiség ügye volt” – hangsúlyozta Navracsics.

„A köztársaság eszméje, mai szóhasználattal élve a demokrácia eszméje, s a népek testvériségének eszméje volt a magyar ügy”, amelynek „utolsó küzdőit” 1849 október 6-án Aradon végezték ki – emlékeztetett a Fidesz politikusa. Hangsúlyozta: ahogy az aradi tizenhármak között, úgy a történelmünk későbbi folyamatában is találunk olyan magyar hősöket, akik „itt találták meg a hazájukat, noha a felmenőik nem magyarok voltak”.

Az aradi vértanúk hősök a „mi hőseink maradtak, ezért 2001. óta nemzeti gyásznap október hatodika” – mondta Navracsics Tibor, rámutatva arra is, hogy a szabadságharc tábornokainak vértanúsága, a 160 éve tartó gyászunk azzal a tanulsággal is szolgál, hogy „csak becsületesen, megalkuvás nélkül éri meg élni”.

(MTI)