Sólyom László '56-ról: Végre kimondtuk az igazságot + Videó

A világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet – mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján. • Sólyom kitüntetéseket adott át a Hadtörténeti Intézetben• „Az ENSZ akkoriban tulajdonképpen nem tett semmit”

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Az államfő kiemelte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, melyeken részt vett. Ezek közül a legfontosabb, hogy az '56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel – mondta.

Hozzátette: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat. Sólyom László szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége.

Mint hangsúlyozta, minden évforduló emlékeztetett arra, hogy már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk '56-tól '89-ig, de ugyanennyire azzal, mit tettünk azután a megtalált igazsággal. Emlékeztetett: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás 1989-90-ben, lényegüket tekintve abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek.

Mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot – tette hozzá. Úgy fogalmazott: Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza – mondta az államfő.

Sólyom László szerint „emiatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság '56 és a Kádár-rezsim között, és nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között”. A köztársasági elnök azt is kiemelte: a tisztánlátást abban, hogy '56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is.

Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá – fogalmazott, majd folytatta: „az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta”.

Sólyom László elmondta, hogy érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. Hozzátette: a forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat. A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel, vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem '56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték – jelentette ki.

Reményét fejezte ki azonban, hogy a fiatalok ötvenhatja az örömben és lelkesedésben talál gyökeret. Kiemelte: a világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet. Az államfő beszédét többször is a kitörő taps szakította félbe. A műegyetemi megemlékezésen részt vett többek közt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Péceli Gábor, az egyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. A köztársasági elnök az ünnepségek után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az '56-os Műegyetemi Emlékművet.

(MTI)