Az ülésen a bizottság tagjai az MKI munkatársainak előadásait hallgatták meg az unió és Oroszország kapcsolatáról. A testület elnöke megjegyezte, hogy az új amerikai adminisztráció is új tónust ütött meg az orosz kapcsolatokban, amelynek eredménye a hadászati atomfegyverekről szóló megállapodás meghosszabbítása. Ebből azt a következtetést vonta le, van esély arra, hogy Nyugaton kialakulhat egy pragmatikus Oroszország-politika. Ennek azonban reális keretek között kell kialakulnia – tette hozzá.
Németh Zsolt kijelentette, hogy az unió Oroszország-politikájának legkomolyabb problémáját az egység hiánya jelenti, de véleménye szerint ebben mindkét félnek megvan a maga felelőssége. Az energiapolitika kapcsán kitért arra is, hogy az EU és Oroszország kapcsolataiban minden korábbinál nagyobb vihart eredményeztek a 2006-os és 2009-es válságok, amelyek új időszámítást vezettek be a két fél kapcsolatában. A politikus véleménye szerint ez az a terület, ahol az EU-nak – ha hosszú távú, kiegyensúlyozott orosz kapcsolatokat akar kiépíteni – ragaszkodnia kell az energiadiverzifikációs törekvésekhez.
Megjegyezte, hogy ezt a kérdést a magyar külpolitikában is kiemelt szinten kell kezelni. Hozzátette: ennek jelen pillanatban a Nabucco gázvezeték megépítését kell jelentenie. Németh Zsolt úgy fogalmazott, az energiafüggetlenség nem önellátást, hanem a függés felszámolását jelenti. Közölte, hogy meglátásuk szerint ez a következő húsz évben megtörténhet. Terényi János, az MKI igazgatója az Európai Unió és Oroszország kapcsolatában ellentmondásként említette, hogy az utóbbi években a politikai nézeteltérések növekednek, miközben a gazdasági kapcsolatok nőnek.
Az energiapolitika kapcsán azt mondta, hogy kölcsönös függőségről van szó. Kiemelte azt is, hogy az orosz kapcsolatokat tekintve az EU nem viselkedik egységesen. Ezt azzal magyarázta, hogy a tagállamok orosz kapcsolatai hangsúlyosabbak az uniós szintű orosz kapcsolatoknál. Megjegyezte: egyes tagállamok a konfliktusokat felviszik uniós szintre, de az együttműködés haszonnal kecsegtető részei megmaradnak az ország kapcsolatain belül. Kitért arra is, hogy az EU és Oroszország kapcsolatai kölcsönös függőségként írhatók le, amely függőség vélhetően egyre szorosabbá válik. Úgy fogalmazott, Oroszország nehéz, de megkerülhetetlen partner, illetve geopolitikai tényező. Hozzátette, hogy Oroszországnak is szüksége lesz Európára, mert szomszédja, Kína rendkívül dinamikusan fejlődik.
Kifejtette, hogy az unió szénhidrogén-szükségletének felét importálni kell, és ez az arány 2030-ra 70 százalékra fog nőni. Eközben viszont Oroszországnak exportálnia kell saját szénhidrogéntöbbletét. Megemlítette azt is, hogy Magyarország Oroszország viszonylatában csak a NATO és az EU tagjaként pozicionálhatja magát. Hozzátette: Magyarországnak a külkapcsolataiban a közös energiapolitikára kell hangsúlyt fektetnie.
Velez Árpád, a külügyi bizottság szocialista tagja azt elemezte, hogy a lengyel–magyar együttműködés tekintetében mennyire lesz együttműködési súlypont egy észak–déli irányú gázvezeték, amely szavai szerint az Adriától az Északi-tengerig gazdaságilag összehozná a térséget. Kelemen András (Fidesz) is azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az orosz kapcsolataiban nem viselkedik egységesen.
(MTI)
