Álrendőrök biztosították az október 23-i rendezvényeket

Megengedhetetlen, hogy bármely civil szervezet tagjai „Rendőrség” feliratú autóval, a BRFK, illetve annak egy nem létező szervezeti egysége karjelvényét viselve, rendőrségi rádiót használva, lényegében rendőrnek tűnve tevékenykedjenek a tömegrendezvények biztosítása során – állapította meg Szabó Máté ombudsman a rendőrség október 22-23-ai tömegkezelését vizsgálva.

Az országgyűlési biztos hivatala az ombudsman hivatalból folytatott vizsgálatának megállapításairól csütörtökön tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint a biztos munkatársai több rendezvény helyszínén láttak olyan személyeket, akik „BRFK”, illetve „BRFK Tűzoltó és műszaki mentő szolgálat” feliratú karjelvényt, fekete – más rendőri szervnél nem rendszeresített – egyenruhát viseltek, a hátukon „Készenléti szolgálat”, illetve „Tűzoltóság” felirat volt olvasható, rendőrségi rádiót, megkülönböztető jelzéssel felszerelt, rendőrségi címerrel és „Rendőrség” felirattal ellátott személygépkocsit használtak.

Az ombudsman az országos rendőrfőkapitánytól azt a tájékoztatást kapta, hogy a rendőri szerveknél nem viselnek fekete, „készenléti szolgálat” illetőleg „tűzoltóság” feliratú egyenruhát, és a BRFK-n nincs tűzoltó és műszaki mentő szolgálat nevű szervezeti egység. A tájékoztatás szerint a BRFK tulajdonában van a rendezvények helyszínén látott gépkocsi, amelyet – tűzoltási feladatokról szóló megbízási szerződéssel – egy polgárőr és önkéntes tűzoltó egyesületnek adtak használatba.

A biztos szerint ugyanakkor jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy civil szervezet tagjai „Rendőrség” feliratú, megkülönbözető jelzéssel felszerelt gépjárművet használjanak, és ezzel tevékenységük – nyilvánvalóan nem létező – rendőri jellegére utaljanak. „Az ilyen látszat keltése alkalmas arra, hogy alapjaiban ingassa meg a rendőrség iránti közbizalmat” – mondta ki az állampolgári jogok biztosa.

„Nem privatizálható a rendőrség tevékenysége”

Szabó Máté jelezte az országos és a fővárosi rendőri vezetőknek ezt a visszás helyzetet, de annak megszüntetéséről vagy vizsgálat indításáról nem kapott értesítést. Az ombudsman hangsúlyozta: a rendőrség nem szabadon választja meg a feladatát, azt az alkotmány határozza meg, és a tevékenysége sem részben, sem egészben nem privatizálható. A biztos utalt a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott ítéletek azon megállapítására, hogy „jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát”. Ennek még a látszatát is kerülni kell – tette hozzá Szabó Máté.

Az ombudsman kiemelte, hogy visszásságot okoz, ha egy egyesület tagjai a rendőri állományhoz tartozást imitáló ruházatban és rendőrséginek tűnő gépjárművel vesznek részt rendezvények biztosításában. A visszásság súlyát pedig különösen növeli, hogy mindezt kifejezetten a BRFK-val kötött megbízási szerződés keretében teszik – tette hozzá. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az ügyben az Országgyűléshez, a legfőbb ügyészhez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

Kevesebb volt a kordon

A biztos kitért arra is, hogy az ünnepi tömegkezelés vizsgálata során a korábbi évekhez képest alapvetően pozitív tapasztalatokat szerzett: alig néhány előállításra került sor, a fővárosban lényegesen kevesebb kordont állított fel a rendőrség, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket megfelelően biztosította, az ünnep rendbontás nélkül ért véget. Szabó Máté mindössze a kordonkorlátokra vonatkozó néhány szabály pontosítására tett volna javaslatot – tartalmazza a közlemény.

(MTI)