Politikai vétó: Göncz nem élt vele, Sólyom eddig hússzor

Sólyom László köztársasági elnöki tevékenysége alatt fontos hatáskörré vált a politikai vétó lehetősége – jelentette ki Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője kedden Szegeden.

„A politikai vétó hatásköre igazi tartalommal telt meg a mostani gyakorlatban” – mondta a KEH Stratégiai Elemző Főosztályát vezető szakember a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium rendezvényén. Az Európai Unió köztársaságai közül tizenötben van politikai vétójoga a köztársasági elnöknek, mellyel máshol is élnek az államfők. Ahol rendelkezik ilyen jogosítvánnyal az elnök, hét országban változatlan többséggel fogadhatja el újból a törvényt a parlament, hat államban viszont már abszolút többség szükséges ehhez – közölte a politológus.

Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer, Mádl Ferenc hat alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Sólyom László viszont eddig hússzor – ismertette Kumin. (Legutóbb a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra Sólyom László.)

Az államfő akkor élt a politikai vétó lehetőségével, ha a jogszabály színvonalát nem tartotta megfelelőnek vagy szakmai kifogása volt a törvénnyel kapcsolatban. A döntés előkészítésére az elnöknek rendkívül kevés ideje – sürgős kihirdetés esetén öt, egyéb esetben tizenöt napja – van. Komoly szakmai stáb dolgozik a döntés előkészítésén, a KEH munkatársai szakértőkkel konzultálnak és jelentős kutatómunkát is végeznek – mondta a főosztályvezető. Bár a politikai vétó semmire nem kötelezi az Országgyűlést, a parlament az esetek többségében figyelembe vette az államfő kifogásait, bár volt olyan eset is, amikor a törvényt a korábbival azonos szöveggel fogadták el a képviselők – közölte a politológus.

A köztársasági elnök jelölési gyakorlatával kapcsolatban Kumin kifejtette, hat pozícióra – az országgyűlési biztosok mellett a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész személyére – tehet kizárólagosan javaslatot az államfő. A korábbi elnökök gyakran nem vállalták annak kockázatát, hogy az Országgyűlés leszavazza jelöltjüket. Alapvető érdek azonban, hogy az intézmények élén a pártoktól független személy álljon, ennek alkotmányos garanciája, hogy a jelölteket a köztársasági elnök választhatja ki kizárólag alkalmassági és szakmai szempontok alapján – fogalmazott Kumin.

(MTI)