A felmérés szerint az emberek negyven százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak. Októberben a megkérdezettek 24 százaléka mondta, hogy szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25 százalék), sem a 2003-as helyzethez képest (21 százalék) nem történt jelentős változás.
A Tárki közleménye szerint a hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha elterjedtsége – a gyerekgyógyász kivételével – a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége ma is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében.
Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) vélte úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája. A Tárki kutatása szerint a háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb társadalmi csoportok adnak az átlagosnál nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek és az egyetemi végzettségűek 33-33 százaléka, a vállalkozók 34 százaléka, és a 61 év felettiek 31 százaléka.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
