Az ombudsman erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, jogszabály-változtatást sürgetve annak érdekében, hogy az állampolgárok megtilthassák, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek a lakcímnyilvántartás adataiból hozzájuthassanak lakcímadataikhoz. Mint mondta, az ajánlószelvények rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az ne igényelje a személyes adatok kezelését, vagy legalább csökkentse az adatkezelések számát és a kezelt adatok mennyiségét. Jelenleg a pártok, jelöltek megbízottjai gyűjtik az ajánlószelvényeket és adják le a választási bizottságoknak.
Jóri András a választás kitűzése előtt, csütörtökön ismertette a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről szóló, most elkészült ajánlását. Mint mondta, azért tette közzé most az ajánlását, hogy a jogsértések nagy részét meg tudják előzni. Leggyakrabban az ajánlószelvények, postai üzenetek, telefonkönyvek és szakmai névjegyzékek alapján végzett telefonos megkeresések, kéretlen e-mailek ügyében fordulnak az állampolgárok a választási kampányban biztoshoz.
Az ajánlószelvények rendszerével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kelleténél több személyes adat kezelésével jár, ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben össze akarja gyűjteni a 750 ajánlást, az azt jelenti, hogy több mint 132 ezer személy adatait kezeli a párt, ami a nagy állami nyilvántartások adattartamával vetekszik. A személyes adatok biztonsága nem kellően garantált, nem tudható, hogy a pártok helyi szervezetei hol, milyen körülmények között tárolják az összegyűjtött ajánlószelvényeket, arról nem is beszélve, hogy nincs az a hatóság, amely képes lenne ellenőrizni, hogy nem készült-e róluk másolat – tette hozzá.
Jóri András ezért az ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazza, elődeihez hasonlóan. Konkrét megoldást azért nem ajánl, mert a rendszer átalakításakor számos olyan szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, ami nem adatvédelmi kérdés, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést az ajánlás rendszerének átalakításáról. Felhívta a pártok figyelmét arra is, hogy az ajánlószelvények gyűjtését – még a gyűjtés előtt – be kell jelenteni a hivatalnál, a gyűjtéssel megbízott személyeknek pedig szabályszerű meghatalmazást kell adniuk.
Jóri András azt mondta, nem kifogásolható a pártoknak az a gyakorlata, hogy a korábban különböző akciók, népszavazási kezdeményezések során összegyűjtött adatokat a választási kampányban felhasználják, amennyiben ehhez az állampolgár korábban hozzájárult. Megjegyezte: az adatbázisban szereplő állampolgárnak azonban joga van adatainak törlését kezdeményezni, a gyűjtő szervezetnek pedig kötelessége gondoskodni arról, hogy a politikai véleményhez mint érzékeny személyes adathoz illetéktelen ne férhessen hozzá.
A jogszabály szerint a jelölőszervezetek a választás napja előtti 20. naptól kérhetik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) a választópolgárok adatait, hogy az alapján közvetlenül megkereshessék őket. Problémásnak nevezte, hogy – ellentétben a marketingcélú adatszolgáltatással – a politikaikampány-célú adatkezelést nem lehet letiltani, ennek érdekében jogszabály-változtatást kezdeményez. Mint mondta, gyakori tévedés, hogy egy nyilvános adatbázist fel lehet használni kampánycélokra, közvetlen levelek küldésére, ugyanis az adatokat csak a nyilvánosságra hozatal céljából lehet kezelni. Ez pedig azt jelenti, hogy például az egyéni vállalkozók adatait tartalmazó adatbázisokat, nyilvános szakértői névjegyzékeket tilos kampánycélra felhasználni. Ettől eltérően azonban a közfeladatot ellátó szerv vezetőjének munkahelyi címére lehet kampánylevelet küldeni.
A telefonos kampánnyal kapcsolatban megjegyezte: a nyilvános telefonkönyvből azon előfizetőket lehet felhívni, akik hozzájárultak számuk közzétételéhez, és nem zárták ki, hogy tájékoztató célú üzenetekkel keressék meg őket. Ugyanakkor a telefonkönyvből „generált” lakcímadatbázist tilos felhasználni kampánycélú postai levelezésre. A számgeneráláson alapuló automatizált hívórendszer alkalmazása tilos, mivel így olyan számokat is felhív a rendszer, amelyek titkosak, vagy amelyek előfizetői kifejezetten elzárkóztak a tájékoztató hívásoktól. A nyilvános adatokból dolgozó, az előfizetők rendelkezéseit figyelembe vevő vagy a szimpatizánsok által önként rendelkezésre bocsátott telefonszámokat azonban fel lehet hívni kampánycélból.
Kampánycélú e-mailt kizárólag azoknak a felhasználóknak lehet küldeni, akik ehhez korábban egyértelműen hozzájárultak, más forrásból, például az internetről gyűjtött e-mailekre azonban nem lehet kampányüzenetet küldeni.
(mti)
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
