A kutatást vezető Solt Ágnes szociológus 2008-ban és 2009-ban négy megye 14 településének 16 cigánytelepén vizsgálódott, és többek között arra a megállapításra jutott, hogy nincs közösségi összetartás, szolidaritás a szegregált telepeken élő cigányok között. Nem hisznek helyzetük jobbra fordulásában, és a közegből kitörni akarókat visszahúzzák, vagy kiközösítik. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, aki megbízatása előtt a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet romológiai kutatócsoportjának vezetője volt, úgy fogalmazott: ez a kutatás szakmailag nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet; nem megfelelő sem elméleti, sem szakirodalmi, sem pedig kutatás-módszertani szempontból. Így az egyoldalú, sztereotip, és hiányosságai miatt hitelességének kérdése is felvetődik.
Az ombudsman a tanulmányt elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a bemutatott kutatási eredmények messze nem esnek egybe a témával elméleti vagy gyakorlati szempontból foglalkozó szakemberek, kutatók, az ombudsmani hivatal munkatársai által gyűjtött tapasztalatokkal. Szakmailag azért tartja megalapozatlannak, mert a 30-45 perces, éppen útba eső interjúalanyokkal készített „mélyinterjúkból” kiragadott idézetek hosszú felsorolása, és a szerző ezekből levont, minden tudományos elemzést nélkülöző, az utcai sztereotipizálás szintjén mozgó megállapításaiból áll össze „a valóság”. A tanulmány vitathatatlanul pillanatképeket ad néhány szegregált telep életéből. Az egyes, önkényesen kiválasztott pillanatokból összevágott „film” azonban nem feltétlenül dokumentarista alkotás, sokkal inkább a fikció, sőt a horror műfajába illik – írta közleményében az országgyűlési biztos.
Kállai úgy véli: megfelelő ismeretekkel, a körülmények gondos mérlegelésével és szilárd szakmai tudással bármilyen szociológiai kutatásnak lehet létjogosultsága, sőt a megbízható, magas színvonalú kutatások minden gyakorlati intézkedés kidolgozásának előfeltételei, ugyanakkor ez az anyag nem segít azoknak a döntéshozóknak, döntés-előkészítőknek sem, akik az integráció, a telepfelszámolás ismét meghirdetett programjával foglalkoznak. Kállai aláhúzta: nagy szükség van e témában kutatásokra, de a hozzá nem értő kutatói munka káros, és az ilyen témájú kutatás – főként a jelenlegi társadalmi légkörben – sokkal nagyobb módszertani megalapozást igényel. Véleménye szerint minőségi kontroll nélkül publikálni tilos és veszélyes, függetlenül a szerző jó szándékától, naivitásától, netán segíteni akarásától.
Solt Ágnes uniós támogatással készített kutatását, amelyet Élet a reményen túl címmel publikált, Fleck Gábor szociológus, Szuhay Péter antropológus és a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet is sztereotipnak, szakmaiatlannak nevezte.
(MTI)
origo.hu
Életbe lépett az új kábítószer-ellenes törvény
