Komárom-Esztergom megye öt egyéni választókerületből áll: Tatabánya, Tata, Esztergom, Kisbér és Komárom. A leginkább városias körzetnek Tatabánya tekinthető, mivel egyetlen falu sem tartozik a választókerülethez, míg a legtöbb kistelepülés a kisbéri körzethez tartozik.
Az 1990-es választás első fordulójában a szavazásra jogosultak 64,51 százaléka vett részt a megyében, míg országosan 65,09 százalék voksolt. A legtöbben a tatai (66,35 százalék), míg a legkevesebben a tatabányai körzetben (61,41 százalék) szavaztak. Az országos trenddel szemben Komárom-Esztergom megyében a listás voksolást az SZDSZ nyerte a szavazatok 25 százalékával, míg az MDF csak 22,14 százalékot ért el. Országos átlaga fölött szerepelt a Vállalkozók Pártja (6,26 százalék), míg az alatt az FKGP (8,41 százalék) és az MSZP (8,33 százalék). A második körben az országos MDF-fölény ellenére a megyében az SZDSZ három körzetet nyert meg, míg az MDF-nek csak kettő jutott. Az SZDSZ sikere két körzetben (Esztergom és Kisbér) azért következett be, mivel a két állva maradt jobboldali jelölt nem lépett vissza egymás javára. Az első szabad választás a későbbi kormánykoalíció vereségével végződött Komárom-Esztergomban.
Bevörösödött a megye
A második szabad országgyűlési választás első fordulójában Komárom-Esztergomban 70,23 százalék vett részt, ami több mint egy százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. A legtöbben a tatai (71,61 százalék), míg a legkevesebben a kisbéri körzetben (67,58 százalék) szavaztak. A megyében átlag fölött szerepelt az MSZP (38,72 százalék) és az SZDSZ (22,89 százalék), míg átlag alatt az MDF (8,64 százalék). A szocialisták óriási fölényét mutatja, hogy az első fordulóban a kisbéri körzetben már érvényes és eredményes volt a voksolás, mivel Keleti György a szavazatok 51,41 százalékát összesítette. A második fordulóban folytatódott a szocialista henger, mivel a megmaradt négy körzetben is ők szerezték meg a mandátumot. Legnagyobb arányú sikerüket Tatabányán érték el a szavazatok 57,81 százalékának a megszerzésével. Négy évvel az első voksolást követően a megye teljesen egyszínűvé vált és a későbbi kormánypárt egyik legerősebb bázisának számított.
Nem történt jobboldali áttörés
1998-ban az első körben Komárom-Esztergomban a választók 55,99 százaléka élt állampolgári jogával, ami csupán hajszálnyival volt kevesebb, mint az országos aktivitás. A legtöbben az esztergomi (58,32 százalék), míg a legkevesebben a kisbéri körzetben (54,68 százalék) szavaztak. A megyében a listás voksolás szavazatai alapján ismételten az MSZP nyert 38,83 százalékkal, ami országosan a legjobb megyei eredménye volt az akkori kormánypártnak. Országos átlaga fölött szerepelt az SZDSZ (9,12 százalék), míg az alatt a Fidesz (24,94 százalék). Az első fordulót követően az összes választókerületben a szocialisták álltak az élen. Kisbéren csupán két százalék hiányzott Keletinek, hogy ismételten első körös győzelmet arasson. A második fordulóban két helyen (Tata, Esztergom) sikerült fordítania a Fidesznek, de a megye ennek ellenére is a választásokat elvesztő kormánykoalícióra voksolt. 1998-ban tehát megismétlődött az 1990-es helyzet azzal, hogy a későbbi kormánykoalíció csupán két egyéni kerületet nyert Komárom-Esztergomban.
Ismét taroltak a szocialisták
2002-ben az első fordulóban 70,98 százalék voksolt a megyében, ami hajszálnyival volt magasabb, mint az országos átlag. A legtöbben a tatai (72,24 százalék), míg a legkevesebben ismételten a kisbéri körzetben (69,41 százalék) voksoltak. A területi listás szavazás alapján ismételten a szocialisták szerepeltek a legjobban (49,33 százalék), ráadásul most is itt érték el országosan a legjobb megyei eredményüket. A Fidesz–MDF csupán 36,35 százalékot szerzett, míg az SZDSZ 5,04 százalékot összesített. Az első forduló a kisbéri körzetben volt eredményes és érvényes (Keleti György – MSZP – 53,77 százalék). Az első fordulót és a második kört követően is az MSZP volt az első helyen az összes választókerületben. Legnagyobb sikerüket Tatabányán érték el, ahol a második fordulóban 69,51 százalékot szereztek. A negyedik szabad választáson – az 1994-es voksoláshoz hasonlóan – a későbbi kormánykoalíció fölényes győzelmet aratott.
Nem volt meglepetés
Négy évvel ezelőtt az első fordulóban 67,67 százalék élt állampolgári jogával a megyében, ami több mint egy százalékkal volt alacsonyabb az országos aktivitásnál. A legtöbben ismételten a tatai (69,36 százalék), míg a legkevesebben a kisbéri körzetben (64,43 százalék) szavaztak. A területi listás voksok alapján immár zsinórban negyedszer az MSZP nyert (49,09 százalék). A Fidesz–KDNP 37,98, míg az SZDSZ 6,26 százalékot szerzett. Az első fordulóban már két egyéni körzetben, Tatabányán és Kisbéren nyertek a szocialisták. A második körben sem történt meglepetés, így immár harmadszorra nyerték meg az összes körzetet a szocialisták.
Megmarad az MSZP előnye?
Az elmúlt öt voksolás alapján jól látszik, hogy Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett az ország ezen része számít a szocialisták egyik legerősebb bázisának. 1998 óta a jobboldal még megszorongatni sem tudta a megyében a szocialistákat. A politikai változások a 2006-os önkormányzati választással kezdődtek meg, amikor a megyében jobboldali többségű közgyűlés alakult, majd a 2009-es EP-választásokon folytatódtak. Egy évvel ezelőtt bár az MSZP Budapest mellett itt érte el a legjobb eredményt, a Fidesz–KDNP 55,43 százalékot összesített. Mindezen változások fényében is hatalmas siker lenne három vagy négy egyéni körzet megnyerése a legnagyobb ellenzéki párt részéről. A baloldal tartalékait figyelembe véve a tatabányai és kisbéri körzetben várhatóan MSZP-siker fog születni.
(Forrás: valasztas.hu)
origo.hu
Veszélyes virágültetés – aki ezt a növényt viszi a kertbe jókora bírságot kaphat
