A bukott miniszterelnök netes naplójában a szabadságról értekezve a felnőttség küszöbén álló gyermekei példájától egészen a szabaddá vált nemzetekig jut el. Szerinte egyelőre ezek a nemzetek még csak tanulják, hogy miként birkózzanak meg a szabadság súlyával, s hogy a szabadságuknak ára van, amelyet vonakodunk megfizetni, „azt hisszük, hogy van választásunk, csak úgy eloldaloghatunk, kikerülve a pénztárt”.
Kivételesen Gyurcsány ezért senkit sem hibáztat (még a Fideszt és Orbán Viktort sem említi), szerinte ugyanis az a baj, hogy „előbb lettünk szabadok, mint hogy egyéni és közösségi értelemben birtokoltuk volna a szabadsághoz szükséges önállóságot. Aki nem önálló, de szabad, az nem szabadnak, hanem magára hagyottnak érzi magát” – filozofál.
origo.hu
A Pride-hatás
