A jelentéstervezetet a paritásos bizottság csütörtöki ülésén szavazategyenlőség miatt nem fogadták el, de a 120 oldalas dokumentumot György István, a bizottság fideszes elnöke az újságíróknak e-mailben eljuttatta; ebben egyebek mellett az érintettek „hibáiról” adott összegzést.
A dokumentum szerint a Fővárosi Közgyűlés hibát követett el, amikor a gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatáskörök átruházásakor nem tartotta fenn magának a legfontosabb tulajdonosi döntéseket. Hibát követett el akkor is, amikor a BKV ügyeit feszegető húsz ellenzéki interpelláció kapcsán nem ismerte fel, hogy a felvetett problémák vizsgálatok kezdeményezését indokolják és tulajdonosi beavatkozást tesznek szükségessé.
A dokumentum hibának rója fel, hogy a közgyűlés Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes „politikai vezetői stílusát és cégirányítási módszereit szó nélkül gyakorolni hagyta”.
A tervezet emlékeztet arra, hogy Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester korábban saját hibájaként említette, hogy nem kellett volna a „szuperfőpolgármester-helyettesi” modellt elfogadnia Hagyó Miklós kinevezésekor.
Hibát követett el Demszky Gábor abban is, hogy nem ismerte fel időben, a koalíció egyben tartása érdekében megkötendő politikai kompromisszumoknak túl nagy az ára, továbbá abban, hogy a hozzá eljutott jelzések ellenére nem tett érdemi lépéseket a BKV-botrányok megelőzésére, illetőleg kivizsgálására.
A dokumentum szerint Demszky Gábor hibája volt, hogy „a felelősséggel nem bíró politikai főtanácsadó, Mesterházy Ernő politikai mozgásterét szinte korlátlanná tette”. Továbbá amikor tudtával és beleegyezésével a fővárosi cégeket, illetve azok vezető- és ellenőrző testületeiben betölthető pozíciókat szakmai szempontok érvényesítése helyett engedte politikai alkuk tárgyává tenni.
Hagyó Miklósnak a dokumentum azt rója fel, hogy feladatait félreértelmezve járt el, feladatellátása során beosztottjainak delegált tovább intézkedési jogköröket, a főpolgármester által részére kiadott feladatok teljesüléséről hiányosan, vagy egyáltalán nem adott számot.
A közgyűlés gazdasági bizottsága egyebek mellett abban hibázott, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása során nem volt képes megfelelően érvényesíteni a fővárosi önkormányzat tulajdonosi érdekeit.
Az igazgatóság hibát követett el, amikor nem tudott olyan működési rendet kialakítani, amely a bizottság tagjainak a BKV ügyeiben a megfelelő tájékozottságot biztosította volna. A dokumentum szerint a felügyelőbizottság nem csak hibát követett el, hanem „nem tett eleget törvénybe foglalt kötelezettségeinek” akkor, amikor bizonyos, a társaság működése szempontjából lényeges kérdésekkel azért nem foglalkozott, mert „nem kívánt ügyet csinálni” azokból.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.